A folyamat meggátolására a Városháza dísztermében tartották azt a szakmai tanácskozást, amelyen a szociális figyelőrendszer szereplőinek jelenlétében a megelőzéshez, földerítéshez szükséges teendőkön kívül a legutóbbi konkrét esetről is szó volt.

A megbeszélést Bolvári Ferdinánd képviselő kezdeményezte, akit a körzetében élők figyelmeztettek, hogy gyanújuk szerint egyik idős szomszédjukhoz gyakran járnak gyanús személyek, akik a lakók föltételezése szerint az idős személy értékeit akarhatják kicsalni. Bolvári tájékozódott az ügyben, majd fölkereste az érintett Budapesten élő gyermekét, akivel végül együtt tettek bejelentést a kalocsai rendőrségen az esetek kapcsán. Ekkor derült ki, hogy hasonló ügyekben több bejelentés is érkezett a rendőrségre az elmúlt néhány hónapos, féléves időszakban.

Ezért kereste föl a képviselő a Családsegítő Központot, illetve a Szociális Alapszolgáltatási Központot (SZASZK), hogy közösen próbáljanak gátat vetni a folyamatnak. Sántha Béláné, a kalocsai SZASZK vezetője így összehívta a szociális figyelőrendszer szereplőit, hogy tájékoztassák őket a kialakult helyzetről, és megbeszéljék a további teendőket. A megbeszélést is a SZASZK vezetője nyitotta meg és vezette le.



A megbeszélésen részt vett Répási Tamásné, a Kalocsai Rendőrkapitányság bűnmegelőzési szakembere, aki az egyedül élő idősek kárára elkövetett bűncselekmények típusairól, az elővetők és módszerek könnyen fölismerhető jellemzőiről szólt, és kifejtette, mi mindent tehetünk, hogy ne váljunk áldozattá.

Előadásából kiderült: az ilyen jellegű bűncselekmények közül egyelőre kevésbé súlyosak történtek ugyan Kalocsán, de az óvatosság indokolt, hiszen a sikeres bűnelkövetők gyakran visszajárnak a helyszínekre, és amikor már nem kapják meg, amiért jöttek, akkor szoktak erőszakos cselekménybe, rablásba, életellenes bűncselekményekbe fordulni az ilyen elkövetési formák.



Répásiné videofilmmel illusztrált előadásában szólt arról is, hogyan tehetjük biztonságosabbá lakásunkat, hogyan használjuk meglévő rendszereinket, sok gyakori hibára is fölhívta a figyelmet, és kiemelte az egymásra odafigyelés szükségességét, a szomszédság összefogásának, egymás értékei szemmel tartásának fontosságát is.
Elmondta azokat az árulkodó jegyeket is amelyekről fölismerhetjük a trükkös tolvajt és a csalót, és tanácsokat adott, hogy mit tegyünk ilyenkor.

A kalocsai esetekben megtévesztéssel, csalással próbálták kicsikarni az áldozatok pénzét, értéktárgyait, mostanáig sikerrel. Bolvári Ferdinánd ismertette az általa megismert konkrét esetet. Elmondta, az elkövetők magányos, idős embereket néztek ki maguknak, akiknek pénzét különböző módszerekkel csalták ki. Az egyik esetben az áldozat vallási meggyőződését fordították ellene, a másik esetben jó szándékát, segítőkészségét használták ki. E módszerekkel az elkövetők több személytől, több alkalommal csaltak ki, összesen több millió forintot.

A módszer azonban sokféle lehet, vannak, akik valamilyen szolgáltató munkatársának, házaló kereskedőnek vagy ószeresnek, szerelőnek, vagy hivatalos személynek adják ki magukat, és így kapnak bebocsáttatást az áldozatok lakásába, illetéktelenül. Előfordul, hogy álrendőrként jelentkeznek, akik állítólagos bűncselekmények miatt kérnek segítséget, vagy akarnak házkutatást tartani, és van amikor a nemrég átvett nyugdíj bankóinak eredetiségét akarják ellenőrizni. Az ellenőrzést követően aztán már tényleg hamisak lesznek…
„Pénzt hoztam” – mondja egy másik típusú elkövető, az önkormányzatra vagy valamely közüzemi szolgáltatóra,  karitatív szervezetre hivatkozva, de „vissza kell adni a húszezresből” – amelyről utóbb kiderül, hogy hamis. Van, aki értékes tárgyakat vásárol és hamis pénzzel fizet.
Vannak látszólag egyszerű kéregetők is, akik azonban pszichikai nyomással, fenyegetéssel, érzelmi zsarolással próbálják elérni, hogy az áldozat pénzt adjon nekik. Megint mások a „bajba jutott” unokára hivatkoznak, akinek „azonnal pénzre van szüksége, és máshoz nem tud fordulni”.
Végül olyanok is vannak, akik csak terepszemlét tartani jöttek egy később elkövetendő bűncselekmény előkészítése végett.

Ezért ne engedjünk be idegent a lakásunkba! A hivatalosnak tűnő személyektől kérjünk igazoló dokumentumot, és igyekezzünk meggyőződni annak valódiságáról (pl. azonosító szám)! Az idegenek által elmondottakat ellenőrizzük azonnal, például telefonon, a hivatkozott személyeket vagy hatóságokat hívjuk föl és érdeklődjünk az elmondottakról! Ha pénzt veszünk át valakitől, akkor ellenőrizzük annak valódiságát, elsősorban a vízjel, a biztonsági fémszál és a hologramos biztonsági sáv segítségével! Inkább viselkedjünk bizalmatlanul jó szándékkal érkezőkkel szemben is, minthogy csak egyszer legyünk óvatlanok egy csalóval!
Idegenek jelenlétében ne vegyünk elő pénzt, hogy ne láthassák sem azt, hogy mennyink van, sem azt, hogy hol tartjuk. A föltétlenül szükségesnél ne tartsunk több pénzt otthonunkban, amit pedig tartunk, tegyük biztonságos helyre, ha lehet, zárható kazettába, és különböző értékeinket, készpénzünket, ékszereinket ne egy helyen tartsuk!
Ha pedig megtörtént a baj, amint észrevettük, azonnal értesítsük a rendőrséget, de a helyszínt hagyjuk teljesen változatlanul, mert az fontos nyomokat, bűnjeleket szolgáltathat a rendőtöknek.



Répásiné Rózsa munkatársunknak elmondta: ha a bűnmegelőzési tanácsokat megfogadjuk, minimálisra csökkenthetjük az esélyét annak, hogy ilyen jellegű cselekmények elkövetőinek áldozatává váljunk. Ezért ezekre igyekezzünk fölhívni veszélyeztetett családtagjaink, ismerősink, szomszédaink figyelmét is, és a lakókörnyezetünkben élő idősek háza táján tartsuk rajta a szemünket, próbáljuk kiszúrni, ha gyanús mozgás van, vagy gyanús személyek jelennek meg nála, esetleg nem is először!

A legutóbbi ilyen ügy napvilágra kerülése is a civil kurázsinak köszönhető, hiszen, ha a környékben lakók nem hívják segítségül a körzet képviselőjét, a csalássorozat ki tudja meddig folytatódhatott volna. Az áldozatnak a képviselő által fölkeresett gyermeke is kiemelte, amikor megköszönte Bolvári közbenjárását, hogy ez a siker a kisváros áldása, ahol az emberek ismerik a szomszédaikat, van idejük, erejük oda is figyelni egymásra. Egy ilyen lakossági összefogás egy Kalocsa méretű városban megtörténhet, de a fővárosi rohanásban ezt elképzelhetetlennek tartja.

Használjuk ki tehát a kisváros előnyeit, figyeljünk egymás értékeire, vigyázzunk egymásra!