A lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség-mutatója több mint három éve csökken Magyarországon: piacfelügyeleti adatok szerint júliusban már a devizaalapú hitelek válság előtti költsége alatt állt, tehát nagyon olcsón lehet most lakáscélú hitelhez jutni – áll az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) tegnap megjelent felméré­sében. Ez az olcsóság azonban csak viszonylagos, hiszen a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 5,75 százalék volt az átlagos szint, ez pedig arányai­ban kirívóan magas. A kutatásban idézett Európai Központi Bank által nyilvántartott adatok szerint egyedül Bulgáriában magasabb a költségszint, ott euróalapon 6,66, míg levaalapon 6,27 százalékos átlaggal kell számolni. A régió­ban is a magyar átlaghoz hasonlóak a szintek, míg a fejlettebb piacokon jóval alacsonyabbakkal lehet találkozni. A legkisebb, 1,44 százalékos költségszinten Finnországban juthatnak lakásvásárláshoz pénzhez az igénylők.

A magas magyar kamatfelárat az OCHC a növekvő nem teljesítő hitállománnyal magyarázza.

Jelentős csökkenés a magyar átlagos hitelköltség-mutatóban a lakáshitelek piacán nem is várható a közeljövőben, különösen annak fényében, hogy az MNB-nél nem várható további kamatcsökkentés – fűzte hozzá Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatója. A hitelköltségek csökkenése ellen hat az is, hogy a második negyedévben ismét emelkedésnek indult a nem teljesítő hitelek aránya a lakossági hiteleknél, az arány az MNB adatai szerint 16,6 százalék. Ez magasabb kockázatot jelent a bankok számára, amit a magasabb kamatfelárral kompenzálnak. Ezzel együtt Bánfalvi úgy látja, hogy Magyarország a magas költségszintek ellenére sem tűnik ki a környék államai közül. – Bár a lakáscélú hitelek költségszintjét tekintve lehet, hogy sereghajtók vagyunk, egy átlagos, 55 négyzetméteres, városi lakás hitelből finanszírozott megvásárlása – a helyi lakás­árakat és átlagjövedelmeket figyelembe véve – ugyanakkora terhet ró a magyar átlagpolgárra, mint a szlovákiai vagy ausztriai szomszédainkra – mondta.

A piacfelügyelet láthatóan nem ért ezzel egyet. Mint  Nagy Márton, a jegybank újonnan kinevezett alelnöke a héten lapunknak elmondta, a 4-4,5 százalékos jelzálog-hitelezési kamatfelár, amit az 1,35 százalékos alapkamatra rátesznek a bankok, nemzetközi összehasonlításban indokolatlanul magas. Többek között ez az a terület, ahol az MNB úgy érzi, szabályozóként még lesz tennivalója. A körülményeknek jobban megfelelő szabályozás azért is fontos, mert a magas költségek ellenére az eddig elhalasztott kereslet megjelent a pia­con. Az MNB adatai szerint a második negyedévben a bankok 80 százaléka a hitelkereslet élénküléséről számolt be mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek esetében. A háztartási hitelezésben a bruttó kihelyezés 9 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, ezen belül is főleg a lakáscélú hitelek bővültek, 30 százalékkal az egy évvel korábbihoz hasonlítva, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek kihelyezése 16 százalékkal nőtt.

Ezzel együtt a hitelhez jutás csak a rendezett anyagi körülmények között élőknek lenne opció akkor is, ha esetleg a szabályozás által csökkennének a költségek. A jegybank eltökélt, hogy a korábban bevezetett adósságfékszabályok alapján ne tudják adósságba verni magukat azok, akiknek nincs munkájuk, vagy jövedelmük illegális, és ezért megbízhatatlan forrásból származik.

Forrás: Magyar Idők