Szeptemberben már jelennek meg vidékfejlesztési pályázatok, az első felhívások várhatóan az agrár-környezetgazdálkodás és ökológiai gazdálkodás támogatását célozzák majd – jelentette be Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Mindkét program ötéves elkötelezettséget jelent, előbbire összesen 176, utóbbira 64 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az agrár-környezetgazdálkodási program kapcsán sikerült a magyar álláspontot elfogadtatni az Európai Bizottsággal, így annak szántóföldi gazdálkodást támogató részében a birtokmaximumhoz is igazodó sávos támogatáskorlátozás is lesz majd: 200 hektár alatt minden igénylő a teljes támogatási összegre számíthat majd, 200–300 hektár között az előbbi összeg 85, míg 1200 hektár felett a felére számíthatnak a gazdák. Emellett folytatódik a Natura 2000-es erdő- és gyepterületek, valamint a kedvezőtlen adottságú területeken való gazdálkodás támogatása is – előbbire összesen 50, utóbbira 23 milliárd forintot különítettek el 2020-ig.

Hosszú egyeztetés után fogadta el az Európai Bizottság a Vidékfejlesztési programot (VP), és több, a magyar gazdáknak fontos ügyben is sikerült elismertetni a magyar álláspontot – jegyezte meg az államtitkár a bizottsági döntés kapcsán. A bizottság által vitatott támogatási célok között volt az öntözésfejlesztés, a most jóváhagyott programban nagyüzemi fejlesztésekre összesen 54 milliárd forint áll majd rendelkezésre 2020-ig.

Vita volt abból is, hogy a kormány a források minél nagyobb hányadát kívánta beruházásokra – elsősorban a munkaerő-igényes kertészetben, állattenyésztésben, az élelmiszer-feldolgozásban és erdészetben – fordítani, végül azonban elfogadták, hogy 40 százalék kizárólag beruházásra fordítható, és ezt javarészt kis- és közepes gazdaságok vehetik majd igénybe – mondta Kis Miklós Zsolt. Szavai szerint a Vidékfejlesztési program teljes kerete 1300 milliárd forint, és ez már tartalmazza a társfinanszírozás mellett azt a 15 százalékot is, amit a közvetlen támogatásoktól a nagyüzemek 1200 hektár feletti támogatásából csoportosítottak át.

A mezőgazdasági termelés és feldolgozás támogatására mintegy 800 milliárd forint áll majd rendelkezésre az évtized végéig, ebből 200 milliárd forintot szántak a kis- és közepes méretű élelmiszer-ipari vállalkozásoknak, illetve birtokmérettől függetlenül a mezőgazdasági üzemeknek. A beruházásoknál alapesetben a projektérték 50 százaléka lehet támogatás, ám ha a termelők konzorciumban pályáznak, akkor 60 százalék. A közép-magyarországi régióban azonban 40 százalék a támogatásintenzitás. Az állattenyésztés fejlesztésére 75, a kertészetre több mint 70, míg az erdőgazdálkodásra 100 milliárd forint áll majd a pályázók rendelkezésére. A fiatal gazda tematikus alprogramban nemcsak az indulást támogatják 38 milliárd forinttal, de a beruházási célú forrásokból is elkülönítettek számukra mintegy 39 milliárd forintot. A kistermelők piacra jutási lehetőségeit segítő tematikus alprogramra, a rövid ellátási láncok szervezésére több mint 17 milliárd forint jut.

A vidéki térségek – vagyis a 10 ezer fő alatti települések, illetve tanyás városok – fejlesztésére 214 milliárd forintot különítettünk el a programban – mondta Kis Miklós Zsolt. Ebből 86 milliárd kizárólag a kistelepülések kisebb infrastruktúra-fejlesztéseit, például a szennyvízkezelést, illetve a multifunkciós közösségi terek kialakításával az alapszolgáltatások bővítését szolgálja majd. A korábbinál kisebb összeg, 64 milliárd forint jut majd a LEADER-programra, ami a vidéki lakosság 68 százalékát fedi majd le.

Forrás: Napi gazdaság