Nagy-Britanniát és Írországot leszámítva 13 régi EU-tagállamot, valamint Norvégiát és Izlandot tömörítő "schengeni klub" most az unióhoz 2004-ben csatlakozott kilenc országgal bővül. A régiekkel közös és az újak közti szárazföldi és vízi határokon a téli napfordulókor megszűnik a személyek ellenőrzése; a légi határokon, vagyis a külföldi országokból érkező járatokat is fogadó repülőtereken a nyári menetrendváltáshoz igazodva március 30-án nulla órakor történik meg ez az átállás.
Az övezetbe tartozás nemcsak a belső határok lebontását jelenti, hanem a közös külső határok hatékony ellenőrzését, egységes vízumpolitikát, megerősített igazgatási, vámügyi, rendészeti és bírósági együttműködést, valamint a schengeni információs rendszer (SIS) megbízható és az adatvédelmi szabályoknak megfelelő működtetését is.
Személyellenőrzés szempontjából tehát Magyarországnak háromféle határa lesz december 21-étől. Noha Ausztria, Szlovákia és Szlovénia felé ezentúl teljesen szabadon, akadálytalanul lehet utazni, a mozgást azért vigyázó szemek őrzik. Minden schengeni tagállamnak joga van ugyanis ahhoz, hogy mélységi ellenőrzéseket végezzen a rendőrség hatáskörében, feltéve, hogy az intézkedések "nem a határforgalom-ellenőrzéssel azonos tartalmúak": vagyis szúrópróbaszerűek, céljuk nem a határellenőrzés, általános rendőrségi információn alapulnak, és főként a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányulnak, valamint előkészítésük és végrehajtásuk módja egyértelműen eltér a külső határokon történő rendszeres személyellenőrzésekétől.
A román határon olyan könnyített ellenőrzés lesz, amilyen idáig az osztrák-magyaron volt. A román állampolgárok, mint EU-polgárok gyorsított eljárással jöhetnek át, a Románián keresztül beutazó harmadik országbelieket azonban teljes schengeni ellenőrzésnek vetik alá. Ugyanez lesz a helyzet Ukrajna, Szerbia és Horvátország esetében, ahol a magyar határ egyben közös schengeni határrá válik. Megoldódott a vajdasági és a kárpátaljai magyar kisebbséggel való kapcsolattartás problémája is.
Szerbiával és Ukrajnával megszűnik ugyan a vízummentesség, de a schengeni vízum díja a két ország EU-val kötött megállapodása értelmében a normál 60 euró helyett csak 35 euróba fog kerülni, és akár öt évre is kiadható lesz. A határ 50 kilométeres körzetében élő ukrán állampolgárok kishatárátlépő kártyát is kiválthatnak majd, ami öt évig lesz érvényes, s amivel ugyancsak 50kilométer mélységig vízum nélkül bennmaradhatnak Magyarország területén. Ezt a megoldást Szerbiában épp a magyar politikusok ellenzik, mondván, a Vajdaságban nem a határ menti sávban él a magyarság döntő hányada.
Sikerült megoldást találni arra is, hogy a horvát állampolgárok Magyarország schengeni csatlakozása után is beléphessenek személyazonossági igazolvánnyal, ahogy ezt fordítva, a magyar utazók is megtehetik. Ehhez a horvát hatóságoktól külön betétlapot kell kapniuk, amit azután a schengeni előírásoknak megfelelően a magyar határőrök le tudnak bélyegezni.
1985. június 14-én a monorierdői kempingben találkozott a nem hivatalos ellenzék különféle irányzatait képviselő 45 értelmiségi - köztük például Csoóri Sándor, Csurka István, Donáth Ferenc, Kenedi János, Kis János, Konrád György, Tamás Gáspár Miklós, Vásárhelyi Miklós -, hogy kiutat keressenek a magyar társadalom romló állapotából és az ország nehéz helyzetéből. Ugyanezen a napon 1200 kilométerrel nyugatabbra, a luxemburgi Schengenben öt európai ország - Franciaország, Németország és a Benelux-államok - vezetői megállapodtak közös határaik ellenőrzésének fokozatos egyszerűsítéséről s végül teljes megszüntetéséről. A magyar sajtó egyik eseményről sem tudósított, de ennek nem csupán az volt az oka, hogy álmában sem gondolhatta senki emberfia, a két történet szálai 22 évvel később összeérnek: a vasfüggöny lebontása, a rendszerváltás, az uniós csatlakozás után 2007. december 21-étől Magyarország a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik.