A Hajósi Hagyományőrző Sváb Néptánc Egyesületben óvodásokkal, iskolásokkal is foglalkoznak és népdalkórusuk is van. A helyi szokások és a hajósi sváb nyelv őrzésében elévülhetetlen az egyesület szerepe, akik idén soha nem látott létszámú csoporttal szerepeltek a német testvértelepülésen, Hirrlingen-ben.

– Hetvenkét fővel vettünk részt a Baden-Württemberg tartományban található testvértelepülés ünnepén – számolt be a sikeres túráról a baon.hu-nak Mayer Edina, az egyesület vezetője, aki maga is több mint két évtizede aktív tagja a tánccsoportnak, amely nemrégiben arany minősítést kapott.

Az egyesületben különböző korosztályok alkotta csoportok működnek együtt, ami bizonyíték arra, hogy őrzik őseik örökségét és folyamatos az utánpótlás. A német nemzetiségi tájház (Heimatmuseum) elől induló menetben, így aztán nem meglepő, hogy együtt lépkedett a 68 éves Szauter Ferencné és a szintén népviseletbe öltöztetett dédunokája, Kovács Petra. A hajósi fúvósok vezette masírozók között ott voltak a mórágyi tánccsoport tagjai is, akik a tolnai falut egykoron újranépesítő német telepesek hagyományainak őrzői.

A Szigeti főutca mentén sokan a házaik előtt ülve nézték, tapsolták a népes menetet, melynek tagjai a barokk kastély előtt is táncra perdültek.
A katolikus templomnál Vincze Attila plébános mondott áldást az egybegyűltekért és szólt arról is, hogy egy nemzet, egy népcsoport életében, megmaradásában is milyen fontos szerepe van a gyökereknek, a kultúra megőrzésének.

A zenés-táncos ünnepnap a barokk kastély melletti sportpályán folytatódott, ahol a felvonulók fellépéseit követően a Diamantkapelle zenekar muzsikájára kezdődött az utcabál.

Csodás gyógyulások a kegyhelyen

„A hajósi római katolikus templom története szorosan kötődik a település hajdani kegyuraihoz a kalocsai érsekek sorához, akik közül az első gróf Csáky Imre. Az ő nevéhez fűződik 1715-től Hajós újkori betelepítése, a több hullámban érkező württembergi Bussen-hegy környéki német anyanyelvű lakossággal. Már a 18. század első harmadában jelentős fontosságú település, plébániája pedig anyaegyháza volt a környékbeli németajkú, újonnan szerveződő községeknek.
A Szent Imre templom fő ékessége a feltehetően Michael Erhart ulmi mester műhelyéből származó késő gótikus Szűz Mária kegyszobor. Az óhazában nagy tisztelettel övezett szobor az utolsó betelepültekkel, elsősorban Anna Maria Hall asszonnyal érkezett, „kísérve” népét az új hazába.
Csáky érsek 1728 -ban igényesen tervezett barokk templomot alapított, és az ideérkező nagyszámú zarándok rövidesen igényelte a templom átépítését. Az imameghallgatások és csodás gyógyulások eredményezték az 1749 -es, majd az 1752 -es egyházi kivizsgálást. Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek látva a hiteles kegyelmi történéseket 1752 -ben új, rokokó stílusú főoltárral ajándékozta meg Hajós templomát, és elhelyezte rajta - tisztelete jeléül - Szűz Mária kegyszobrát a gyermek Jézussal.
E század végén, 1794 -ben gróf Kolonics László érsek kezdeményezésére, VI. Pius pápa kegyhellyé nyilvánította a templomot.” (Forrás: hajaosplebania.hu)


Fotó, forrás: Baon.hu (Tapodi Kálmán)