Az eredeti helyszín, a barokk kastély díszterme szűkösnek bizonyult volna a köszöntők seregének fogadására, így az Albrecht Dürer Művelődési Ház nagytermében fogadták a bor-, és egyéb „szeszrendek” lovagjait. Harmincnyolc lovagrend képviselői regisztráltak a Hajósi Szent Orbán Borlovagrend születésnapi rendezvényére, akik között felvidéki (Virt), erdélyi (Nagykároly), vajdasági (Horgos) és kárpátaljai (Beregszász) ünneplők is voltak.

A Hajós-Bajai Borvidék sok településén elmondhatják, hogy sokat köszönthetnek az 1700-as évek közepétől a svábok betelepülésének, mert szőlő és borkultúra az ő érkezésük után lendült fel a kedvező adottságú területeken. A tizenöt települést magába foglaló borvidéken mára 2100 hektárosra nőtt a szőlőterület. A magasabb szőlészeti-, borászati-, valamint pinceépítési kultúrát elterjesztő elődökről szólt köszöntőjében Koch Csaba, a hajósi borlovagrend elnöke is, aki úgy vélekedett: nem csak tiszteletreméltó múltja, küzdelmes jelene, hanem komoly jövője is van a borvidéknek.
Az ország egyik legszebb borvidékét, ahol a világon egyedüliként 1218 présház sorakozik egymás mellett a pincefaluban, dicsérte Hajós díszpolgára, Bányai Gábor is. Az országgyűlési képviselő – hajósi borrend tiszteletbeli tagja – kérte a jelenlévőket, hogy ne csak harminc évenként térjenek vissza a városba, hanem tiszteljék meg jelenlétükkel az évenkénti hajósi Orbán-napokat is.

Estókné Szalczer Erzsébet, Hajós polgármestere kiemelte: „a borlovagok nélkül szinte nem is működne a város.” Mint elhangzott: a borrend tagjai állandó résztvevői a városi ünnepeknek, de nyíltan elmondják véleményüket és megfontolandó, hasznos javaslatokat is adnak a település döntéshozóinak.
Az országban negyedikként megalakult Szent Orbán Borlovagrend tagjait köszöntötte Urbán András, a Magyarországi Borrendek Szövetsége alelnöke is, aki elismeréssel szólt arról a tizenhat alapítóról, akik 1985-ben életre hívták a borrendet.

Alföldi Albert, akit tavaly választottak Hajós díszpolgárává, mesélt az Orbán-napok születéséről, aminek egy olyan tavaszi időpontot kerestek, amikor a munkák közepette, a szőlősgazdáknak jut egy kis idejük az ünneplésre, amikor összegyűlhet a család. A lajosmizsei szobrász, Vass Csaba által faragott hajósi Orbán szoborról is megtudhatták a jelenlévők, hogy annak elkészülte idején még nem volt annyira jellemző szobrot állítani egy szentnek, de végül a vizitáló megyei vezetés csak annyit mondott rá: „Ha már itt van, akkor maradjon”.

A szőlő és bor szolgálatába szegődött díszruhás lovagsereget az sem zavarta, hogy az időjárás nem ünnepelt velük ezen a napon, mert a helybéli ifjúsági zenekarral együtt masíroztak át a barokk kastélyba, ahol borlovagok avatásával folytatódott az ünnepség. Két fiatal szőlész-borász, Sziegl Balázs és Szemerey István tettek fogadalmat arra, hogy mindaddig nem fogják pusztítani a Föld szegényes vízkészletét, „amíg Hajóson az emberek bort készítenek.”


Fotó, forrás: Baon.hu (Tapodi Kálmán)