A Frittmann János és Frittmann István nevével fémjelzett borok számos rangos szakmai megmérettetésen szerepeltek már kiemelkedően. Frittmann Jánost a Magyar Borakadémia 2007-ben az Év Borászának választotta. A kitüntetés természetesen a testvérpár egész munkásságának szól. Népszerű boraik között érdemes megemlíteni az Ezerjót, mely 2003-ban megkapta a Magyar Zászlósborok rendjének a „zászlós bora” kitüntető elismerést. Tavaly egy franciaországi világversenyen pedig a nemzetközi zsűri a Frittmann testvérek rozéját ezüstéremmel jutalmazta.
Frittmann Istvánnal beszélgettünk a Frittmann Testvérek Kft. borászatában, Soltvadkerten.
- Tudja, hogy a családból ki ültette az első szőlőtőkét?
- Nagyon régen történhetett ez, Soltvadkert történelméhez kapcsolódik valami úton-módon. A gabonatermesztés, állattenyésztés mellett előbb kisebb, majd nagyobb területen telepítettek szőlőt Vadkerten.
- Milyen szőlőfajtákat ültetnek, és milyen borokat készítenek a Frittmann Testvérek?
- Most már nagyon széles a palettánk, 16 féle bort forgalmazunk, bár ebben vannak évjárati megkülönböztetések is. Fő fajtánk, amiről ismerszik a borászat az az ezerjó talán, de ismert még a kékfrankos rozénk is. De ettől függetlenül készítünk cserszegi fűszerest is, ami nagyon elterjedt az országban és nagyon kedvelt. Mindkét fajta reduktív készítési móddal készül, ez azt jelenti, hogy azonnal feldolgozzuk a mustot, hogy minél kevesebb oxigén érje, ezáltal gyümölcsösebb maradjon a termék. Az alföldi környezetből készített szőlőfajtákból a borok gyümölcsösek, illatgazdagok, nagyon kellemesek, jól illeszkednek az ételféleségekhez. Most már kevésbé fogyasztunk nehéz ételeket, ezekhez jobban illeszkedik ez a fajta bor. Ez a bor élvezetet nyújt a kóstolás során. Fontos, hogy kóstolásnál ne az alkohol domináljon, hanem amit a bor beszél, mond magáról, akár illattal, akár zamattal, ízvilággal. Ez az íz, amit az ember ekkor érez, picit olvasásra vagy beszédre ad okot. Soltvadkerten és környékén 3000 hektár szőlő van, itt majdnem minden fajta megtalálható. Amikkel foglalkozunk még, az a cabernet, mindkét fajtája a sauvignon és a blanc és a rajnai rizling. Ez alapvetően nagyon elterjedt az országban. Ezekkel a fajtákkal azért megvan a lehetőség egy picit egyedi íz-, zamatvilág kialakítására, amit ez a táj biztosít a számunkra. Ez igényli a hagyományos érlelési módot is. Az ezerjó nagyon sokféle formáját készítjük, a reduktív volt az első. Az ezerjó a nevében ezerféle jót takar, és nem mindenkor azt az érdekességet, ami eszébe jut az embernek. Egy német ismerősünk olvasta egyszer, hogy egyszer jó(?? ez a félmondat nem nagyon értelmezhető), és a vicc, amikor van ezer hektó, amiből egy a jó. Nem így értendő, hiszen az összetettsége nagyon érdekessé teszi az ezerjót.
- Van újabb generáció, aki továbbviszi a borász hagyományt a családban?
- Igen, a testvéremnek is van fia, nekem is van fiam, akik mindketten egyetemi borász végzettségűek lesznek, ők részt vesznek a napi munkafolyamatokban. Mind a ketten alkalmasak arra, hogy továbbvigyék a Borászatot, vagy ők legyenek azok, akik az új meglátásokkal tovább tudnak lendíteni bennünket, hogy fenn tudjunk maradni ebben a gazdasági időszakban is.
Réka
Művészet vagy tudomány a borkészítés? Vagy talán a mesterember filozófiája? A Frittmann testvérek szerint a borász szerepe az, hogy minden szüret ajándékából a lehető legjobb bort alkossa meg. A két testvér, Frittmann János és Frittmann István, valamint a szűkebb családi kör 1987 óta munkálkodik, végez szőlész, borász és kereskedelmi tevékenységet Magyarország legnagyobb borvidékén.