Kedvencekhez
Megindult a dunaszekcsői löszfal
2008. február 13.,szerda 22:17 |
Keddre virradó éjszaka nem is olyan messze Kalocsától, a Duna másik oldalán megindult dunaszekcsői löszfal. A Várhegy és a János-hegy érintett részei életveszélyesek, ezért a vízi rendőrség már lezárta a Dunának ezt a szakaszát. Kedd reggel óta a löszfal több helyen mintegy másfél-két métert süllyedt és már a Dunába is került az omló földből. A katasztrófavédelem és a rendőrség hermetikusan lezárta a helyszínt.
Megosztás:
Előzetes számíások szerint mintegy 3-500 ezer köbméter földet fog a Dunába lökni a földcsuszamlás Dunaszekcsőnél, a folyamatot pedig igazán nem lehet megállítani. A legpesszimistább forgatókönyv szerint a földtömeg egyszerre omlik le, magával rántja a település vízművét és három házat, lehetetlenné teszi a hajózást, és egy szökőárszerű kisebb lökést indít el.
A dunaszekcsői Várhegy és Szent János-hegy keleti oldalán futó, átlagosan 50 méter magas löszfalszakaszon 2006 novemberétől figyelhetők meg a felszínen is jól látható, több tíz centiméteres repedések. Ezek mentén mintegy 200 méter hosszan, közel 30 méter széles sávban készül leválni egy réteg a partfalró.
Nem lehet megállítani
Maga a földcsuszamlás mindennapos a magyarországi Duna-szakasz jobb oldalán: a szaknyelven szeletes földcsúszásnak – korábban suvadásnak – nevezett folyamat valójában tömegmozgásos jelenség. A szeletes földcsúszás lassan alakul ki, majd felgyorsulva zajlik le. Dunaszekcsőn, a hatalmas mennyiségű – a köznyelvben löszként ismert – kőzetliszt alatt, a folyó vízszintjének magasságában agyagrétegek húzódnak. Az agyagok felett található a talajvíz felső rétege, amely folyamatosan a Duna felé szivárog, alacsony vízállás esetén még források is előbukkannak a löszfal lábából.
Az árvíz elintézi
A Duna tartósan magas vízállása esetén a talajvíz megemelkedik, átáztatja a löszfal alsó részét, és „síkosítja” az alatta elterülő agyagréteget – magyarázza a földcsuszamlás okát egy geológus. Ilyen körülmények között csak idő kérdése, hogy mikor „csúszik ki a löszfal lába” a Duna felé. Magyarországon az alig észrevehető kisebb mozgások mellett feljegyeztek olyan méretű suvadást, ahol néhány perc alatt több mint egymillió köbméternyi föld csúszott a Dunába. Eredményeként ideiglenes sziget alakult ki, amit azonban a folyó idővel „lebontott”.
Egyesek szerint a Dunaszekcsői suvadást akár a következő árvíz is előidézheti. A megemelkedett folyó- és talajvízszint mélyen átáztatja majd az agyag és a lösz érintkezési sávját, ám a Duna oldalnyomása még „látszólagosan megtámasztja” a löszfalat. Ahogy azonban az áradás levonul, megszűnik az „áztató támaszték”, az irdatlan tömeg a folyó felé indul. A pécsi geológus viszont úgy véli, hogy a 200-300 000 köbméternyi kőzet nem egyszerre fog megmozdulni, hanem kisebb darabokban, hosszabb időszak alatt fog csúszni és omlani. A változó szélességű ártéri sáv miatt a mozgásba kerülő anyag nagy része pedig nem jut el a Duna főmedrébe.
Megsemmisül azonban három ház – az egyiket már most lakhatatlanná tették a földmozgások –, és a későbbiekben várható utómozgások eredményeként mélybe zuhanhat a település vízműve is. A szakemberek ezt már nem tudják megakadályozni, már csak a csúszások és omlások után avatkozhatnak be: meg kell akadályozni a partfal további mozgását, mert legközelebb már a falu belterülete fog veszélybe kerülni. Végső soron szó szerint elfogyhat majd a továbbiakban a dunaszekcsői Várhegy. A településen jelenleg ugrásra készen áll az önkormányzat, a vízügy és a katasztrófavédelem.
Szökőár a Dunán?
Mások szerint földcsuszamlásról akkor beszélhetünk, ha egy lejtős pályán a kőzettömegen belül létrejön egy elválási felület, amely mentén a kőzettömeg lecsúszik. Ez várható Dunaszekcsőn is, ahol a löszfal alatti agyagréteg a talajvíz és a repedéseken beszivárgó csapadék hatására úgy viselkedik, mint a „felszappanozott” padló. Ezért a számításai szerint az 500 ezer köbméternyi föld adott pillanatban egyszerre indul el, és nem áll meg az ártéren.
Eljut a Dunáig, ahol a helyi adottságok miatt igen nagy gondot okoz majd. Egy enyhe jobbkanyar miatt ugyanis a folyó fő sodorvonala, azaz hajózható mélységű része a parttól 50 méterre van. A leomló föld ezt feltölti, kis víz esetében napokra, hetekre le kell állítani a hajóforgalmat. A vízbe csúszó irdatlan tömeg egy szökőárszerű kisebb lökéshullámot is elindít, pusztító cunamitól azonban még a legrosszabb esetben sem kell tartani. A lökés keltette hullámok várhatóan nem érik el az egy métert, és körülbelül egy-két kilométer után kifulladnak – fogalmaznak a szakemberek.
Megosztás:
