Kedvencekhez
Tóth Menyhért-Életmű Kiállítás
2008. január 12.,szombat 12:23 |
Szerdán 10 órakor dr. Bánszky Pál művészettörténész nyitotta meg azt az életmű kiállítást, amelyet a Miskén élt világhírű festőművész tiszteletére rendezett a Hajósi Társult Általános Iskola és Óvoda Tóth Menyhért Tagiskolája és Könyvtára. A kiállítás január 31.-ig lesz látható szombat és vasárnap kivételével naponta 10-18 óráig a helyi iskolában.
Megosztás:
Tóth Menyhért, Kossuth-díjas festőművész kiállítására kedvelt faluja vállalkozott. Szép kezdete az évnek. Illés Attiláné kedves, szívekig hatoló szavaival köszöntötte az egybegyűlteket:
- Tóth Menyhért is egykoron itt koptatta az iskola padjait, s Ő sosem gondolta, hogy ünnepelt művészként térhet ide vissza. Mi, akik ebben az intézményben dolgozunk mindannyian feladatunknak tekintjük, hogy a diákjaink felé közvetítsük a Tóth Menyhért féle bizalmat, a fényt, a szeretetet, az ember barátságot. Tóth Menyhért nem csak művészi, de emberi példakép kell, hogy legyen mindannyiunk előtt. Nagyon örülök, hogy ilyen sokan eljöttek, külön köszöntöm Miske község polgármesterét, dr. Bánszky Pál művészettörténészt, a Tóth Menyhért Kuratórium elnökét, Simon Magdolnát, a Kuratórium tagjait, Latykó Jánost a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatóját, Romsics Imrét, a Kalocsai Viski Károly Múzeum igazgatóját, Czár Jánost, Miske népművészét, Balogh Gyárfást, aki az összevont intézményünk vezetője, valamint a megjelent érdeklődőket, sokan vannak közöttük, akiket valamilyen szál a faluhoz köt.
Az elhangzott köszöntő után Váczi Mihály: Származás című versét Papp Lilla 6. osztályos tanuló mondta el, a Szlovák Pávakör egy magyar és egy szlovák népdala után pedig Váczi Attila előadásában dr. Csiha Kálmán: Predestináció költemény hangzott el. A rövid kis kulturális műsort követően dr. Bánszky Pál kiállítást megnyitó beszéde következett:
- Tisztelt jelenlévők, kedves barátaim! Tóth Menyhért emberként és művészként is óriás volt. Küzdelmes gyermek- és ifjú kora során bár teste többszörösen is csonkolt lett, életkedve és élet szeretete valamint hite sohasem. Ezek a személyes tragédiák határozták meg a pályáját és terelték a színek, a formák felé. A húszas évek végén felvették a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Vaszary János volt a mestere, s aki hagyta teljesen kibontakozni Tóth Menyhért tehetségét és egyéniségét. A szegénység egész életét végigkísérte, mégsem mérgezte az meg. Tanulmányait befejezve Miskére tért vissza, ahol a közösségi életben aktívan a maga magánya mellett is részt vett. Szerette ezt a környezetet, az embereket, az állatokat, a természeti környezetet, amely körülvette őt. Nem tett különbséget közöttük, egyaránt „Barátomnak, Pajtikámnak, Szomszédomnak” szólította őket. Ő a világmindenségben gondolkodott, amelyet a művészete is tanúsított. Több alkotásában látható, hogy nyit a világmindenség, egy teljesebb világ felé. Érzéke volt a végtelen ábrázolásához, a megfoghatatlan ismertetéséhez. Ahogy halad a korával és közeledik az elmúlás ideje egyre inkább foglalkozott a végtelennel. Az egész művészetének a koronáját az önmaga valós kifejezése adja, nézzék csak meg az Önarckép grafikáját! Tóth Menyhért egy olyan egyéni világot tudott teremteni, amely egyszerre magyar, egyszerre egyetemes és egyszerre világméretű. A magyar állam csak a 70-es évekre fedezi fel zsenialitását, amelyben nagy része volt dr. Gajdócsi Istvánnak. Végrendeletében Tóth Menyhért mindenét Bács-Kiskun megyére hagyta. Tóth Menyhért ilyen önzetlen ember volt, és örülök, hogy a miskeiek rátaláltak az értékeire.
Kollár Viktória, egy pici lány, el-elcsukló hangon Tóth Menyhért saját szavaival fejezte be a megnyitót:
- Ízes meséket hallgatok, én nagyokat alkotok. Párom meggyet szed fatálon, ringok korhadt gondhatáron. Határom az estnek, kell a fáradt testnek. Fehér szőttesemet nyírfára akasztom, bástya, menedék, fogadó vagy klastrom. Egész vagyonom ez, mindenkinek adom. Kicsi rigóm! Folytasd, ha én abbahagyom.
Az ünnepség az udvaron álló két hatalmas ezüstfenyő tövében folytatódott, ahol a Kiss Sándor által készített Tóth Menyhért szobor örök emlékül hirdeti Miske leghíresebb emberének emlékét. Dr. Bánszky Pál művészettörténész itt is elmondott egy rövid beszédet, majd a helyi általános iskola negyedik osztályos diákjai emlékeztek meg iskolájuk névadójáról, Tóth Menyhért saját szavaival. Közreműködött még Kollár Viktória hatodik és Sándor Balázs nyolcadik osztályos tanulók. Az iskolások műsora után Czár János népművész mondott pár emlékező mondatot, aki az itt jelenlévők közül a legközelebb állt a művészhez. Befejezésül az emlékezés virágai és koszorúi kerültek a fagyos földre.
Miske így emlékezett Menyus bácsira. Igaz, nem esett szó róla, de Tóth Menyhért (104 éve) január 2-án született és (28 éve) január 8-án halt meg. Születése és halála napját nézve, volt aktualitása a kiállításnak. Igaz, annak mindig van. Évfordulók, jeles dátumok, kitüntetések nélkül is.
Lovass-Nagy Anna
- Tóth Menyhért is egykoron itt koptatta az iskola padjait, s Ő sosem gondolta, hogy ünnepelt művészként térhet ide vissza. Mi, akik ebben az intézményben dolgozunk mindannyian feladatunknak tekintjük, hogy a diákjaink felé közvetítsük a Tóth Menyhért féle bizalmat, a fényt, a szeretetet, az ember barátságot. Tóth Menyhért nem csak művészi, de emberi példakép kell, hogy legyen mindannyiunk előtt. Nagyon örülök, hogy ilyen sokan eljöttek, külön köszöntöm Miske község polgármesterét, dr. Bánszky Pál művészettörténészt, a Tóth Menyhért Kuratórium elnökét, Simon Magdolnát, a Kuratórium tagjait, Latykó Jánost a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatóját, Romsics Imrét, a Kalocsai Viski Károly Múzeum igazgatóját, Czár Jánost, Miske népművészét, Balogh Gyárfást, aki az összevont intézményünk vezetője, valamint a megjelent érdeklődőket, sokan vannak közöttük, akiket valamilyen szál a faluhoz köt.
Az elhangzott köszöntő után Váczi Mihály: Származás című versét Papp Lilla 6. osztályos tanuló mondta el, a Szlovák Pávakör egy magyar és egy szlovák népdala után pedig Váczi Attila előadásában dr. Csiha Kálmán: Predestináció költemény hangzott el. A rövid kis kulturális műsort követően dr. Bánszky Pál kiállítást megnyitó beszéde következett:
- Tisztelt jelenlévők, kedves barátaim! Tóth Menyhért emberként és művészként is óriás volt. Küzdelmes gyermek- és ifjú kora során bár teste többszörösen is csonkolt lett, életkedve és élet szeretete valamint hite sohasem. Ezek a személyes tragédiák határozták meg a pályáját és terelték a színek, a formák felé. A húszas évek végén felvették a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Vaszary János volt a mestere, s aki hagyta teljesen kibontakozni Tóth Menyhért tehetségét és egyéniségét. A szegénység egész életét végigkísérte, mégsem mérgezte az meg. Tanulmányait befejezve Miskére tért vissza, ahol a közösségi életben aktívan a maga magánya mellett is részt vett. Szerette ezt a környezetet, az embereket, az állatokat, a természeti környezetet, amely körülvette őt. Nem tett különbséget közöttük, egyaránt „Barátomnak, Pajtikámnak, Szomszédomnak” szólította őket. Ő a világmindenségben gondolkodott, amelyet a művészete is tanúsított. Több alkotásában látható, hogy nyit a világmindenség, egy teljesebb világ felé. Érzéke volt a végtelen ábrázolásához, a megfoghatatlan ismertetéséhez. Ahogy halad a korával és közeledik az elmúlás ideje egyre inkább foglalkozott a végtelennel. Az egész művészetének a koronáját az önmaga valós kifejezése adja, nézzék csak meg az Önarckép grafikáját! Tóth Menyhért egy olyan egyéni világot tudott teremteni, amely egyszerre magyar, egyszerre egyetemes és egyszerre világméretű. A magyar állam csak a 70-es évekre fedezi fel zsenialitását, amelyben nagy része volt dr. Gajdócsi Istvánnak. Végrendeletében Tóth Menyhért mindenét Bács-Kiskun megyére hagyta. Tóth Menyhért ilyen önzetlen ember volt, és örülök, hogy a miskeiek rátaláltak az értékeire.
Kollár Viktória, egy pici lány, el-elcsukló hangon Tóth Menyhért saját szavaival fejezte be a megnyitót:
- Ízes meséket hallgatok, én nagyokat alkotok. Párom meggyet szed fatálon, ringok korhadt gondhatáron. Határom az estnek, kell a fáradt testnek. Fehér szőttesemet nyírfára akasztom, bástya, menedék, fogadó vagy klastrom. Egész vagyonom ez, mindenkinek adom. Kicsi rigóm! Folytasd, ha én abbahagyom.
Az ünnepség az udvaron álló két hatalmas ezüstfenyő tövében folytatódott, ahol a Kiss Sándor által készített Tóth Menyhért szobor örök emlékül hirdeti Miske leghíresebb emberének emlékét. Dr. Bánszky Pál művészettörténész itt is elmondott egy rövid beszédet, majd a helyi általános iskola negyedik osztályos diákjai emlékeztek meg iskolájuk névadójáról, Tóth Menyhért saját szavaival. Közreműködött még Kollár Viktória hatodik és Sándor Balázs nyolcadik osztályos tanulók. Az iskolások műsora után Czár János népművész mondott pár emlékező mondatot, aki az itt jelenlévők közül a legközelebb állt a művészhez. Befejezésül az emlékezés virágai és koszorúi kerültek a fagyos földre.
Miske így emlékezett Menyus bácsira. Igaz, nem esett szó róla, de Tóth Menyhért (104 éve) január 2-án született és (28 éve) január 8-án halt meg. Születése és halála napját nézve, volt aktualitása a kiállításnak. Igaz, annak mindig van. Évfordulók, jeles dátumok, kitüntetések nélkül is.
Lovass-Nagy Anna
Megosztás:
