– Az új köznevelési törvény 2013. szeptember elsején lépett hatályba. A sok szakmai változás mellett például új tantárgyak, új nemzeti alaptanterv született, ami megváltoztatta a pedagógusok iskolában töltendő munkaidejét is. De hogyan?
– A nemrég életbe lépett törvény megfogalmazása szerint a pedagógusok munkaidejének 80 százalékát az oktatási intézményben kell eltölteniük. Ez most heti 32 óra. Eddig pedig 22 óra volt.

– Ez azért jelentős különbség. Hogy volt mindez eddig?
– A pedagógusok jelentős része eddig is ledolgozta a 32 órát hetente, csak az túlóraként volt könyvelve. A pedagógusok nagy része a délutáni foglalkozásoknak, szakköröknek köszönhetően eddig is a kötelező óraszámon felül jelentős időt töltött az intézményben, a törvény ezt most hivatalos munkává, kötelezettséggé tette.

– Akkor most ugyanannyit dolgoznak a tanárok, mint eddig, csak más koncepció szerint?
– Nem mindenki, persze. Eddig volt azért olyan, aki kevesebb túlórát vállalt, így most többet lesz bent az iskolában. Viszont érdemes tudni, hogy a kötelező óraszám feletti iskolában töltendő munkaidőt hivatott kompenzálni a pedagógusok jelentős béremelése, amely a bértábla szerinti besorolástól függően különböző mértékű. Bruttó 25-30 ezer forinttól 80-90 ezer forintig terjed. A köznevelési törvény a többletfeladatok ellentételezésére a rendszerváltás óta történő legnagyobb béremelést hajtotta végre. A mostani fizetésemelés 160 ezer pedagógust érint, és 2017-ig minden évben emelkedni fog a pedagógusok bére további 5-10 százalékkal, így akkorra a béremelésük mértéke eléri a 60 százalékot.

– Akkor mi a baj? Miért dühös a tanárok egy része?
– A pedagógustársadalom évek, sőt évtizedek óta azért küzd, hogy az erkölcsi mellett anyagi megbecsülést is kapjon, hisz mégiscsak ők nevelik fel az utánunk jövő generációkat. Most azonban nem csak az őket megillető béremelést kapták meg, hanem a megváltozott köznevelési rendszerrel járó változásokat, átalakulásokat is, és ahhoz azért idő kell, hogy ezekhez igazodjanak.

– Csordultig voltak a híradók azzal a ténnyel, hogy a gyerekeknek délután négyig iskolában kell maradni az új szabályok szerint. Mi lesz ennek az értelme a gyerekmegőrzésen túl?
– Ez az új munkarend a szülők és a tanulók felé nagyon sok jó lehetőséget biztosít. Az általános iskolákban kötelező a gyerekeknek 16 óráig az iskolában tartózkodni. Ez idő alatt, az iskola számtalan felzárkóztató, tehetségfejlesztő programot, sporttevékenységet és egyéb iskolai rendezvényt biztosít a tanulók részére. Nem biztosíthat, hanem biztosítania kell! Nem gyerekmegőrzőt üzemeltetnek a tanárok, hanem azon dolgoznak, hogy a következő generációk még fejlettebbek, okosabbak, felkészültebbek legyenek. Ez az időtartam pedig lehetőséget teremt kis csoportos, de akár egyéni foglalkozásokra is, amelyet úgy érzem, hogy a szülőknek fokozottan ki kell használniuk. Amennyiben a szülő nem kívánja, hogy gyermeke ezeken a programokon részt vegyen, úgy írásbeli kérésére, az iskola mentesíti minden délutáni program és a bent tartózkodás kötelezettsége alól a gyermeket. De még egyszer hangsúlyoznám, ha a szülők bent hagyják a gyereket, az plusz lehetőség a fejlődése szempontjából. Azt pedig jó, ha tudják a szülők, hogy ha a gyermekük például matematikából gyengébbnek tűnik, akkor kérhetik, hogy délutánonként ebben a tárgykörben fejlesszék őket. Erre fogadókészek a tanárok is.

– De azért azoknak is jól jön ez a lehetőség, akik a munkaidejüknél fogva nem tudják az órák végeztével hazavinni a gyereket…
– Persze, a törvénynek ezzel a munkarendváltozással az is a célja, hogy a kisebb, fiatalabb, gyerekeknél a délutáni foglalkoztatás megoldott, sőt garantált legyen, és az iskola működése jobban igazodjon a szülők munkaidejéhez. Az újonnan bevezetett köznevelési törvény, véleményem szerint, fokozottabban szolgálja az iskolák nevelési, oktatási tevékenységének megvalósulását.