A hitelkeret lejárata ez év november 30., kamata 0,25 százalék. Az ellenzék a város eladósításáról beszél, a pénzügyi bizottság elnöke szerint épp az adósságok rendezésére kell a pénz. Dr. Filvig Géza szerint lyukas korsóba töltjük a vizet. Dr. Bálint József szerint lesznek kitörési pontok a város előtt.

Az önkormányzatok finanszírozásnak két kritikus időszaka van, a január és a február, valamint a június, július, augusztus hónapok – mondta bevezetőjében dr. Bálint József polgármester. Ezekben az időszakokban a települések bevételei adók és egyebek még nem érkeznek be, de számos kiadás jelentkezik. Szeptembertől jönnek az adóbevételek, és onnantól kezdve már megoldódik a finanszírozás, de az átmeneti időszakot át kell hidalni. Az elvégzett elemzés alapján úgy látják, hogy indokolt a város hitelkeretének 150 millió forinttal történő megemelése. A polgármester azonban hangsúlyozta, hogy nem ennyit kívánnak fölvenni, hanem ez csak egy hitelkeret-növelés volna, amely rendelkezésre áll, és amelyből mindig csak annyit hívnának le, amennyit szükséges. A hitelt éven belül vissza kell térítenünk, ugyanakkor minimális a kamatköltsége (később, a vita során azt mondta, emlékei szerint 0,25%). Az OTP-vel már folytattak előzetes tárgyalást a hitelkeret megnyitása végett, a bank a megfelelő garanciák mellett hajlandó a megnövelt hitelkeretet biztosítani – tájékoztatott Bálint József.

Repedt korsóba töltik a vizet?

– Az önkormányzat folyószámlahitele 2010 szeptemberében 600 millió forint, ’14 szeptemberében 50 millió, ha ezt elfogadjuk, 2015 júliusában 250 millió forint. Mindenki érzékelheti a tendenciát – mondta az elsőként fölszólaló dr. Filvig Géza (KDNP).
Emlékeztetett, hogy a polgármester meghirdette gazdasági programját, amelyet a képviselő-testület többsége el is fogadott, de abban nem volt szó, hitelfölvételekről, Kalocsa eladósításáról. Nem tartotta elfogadhatónak azt az érvelést, hogy csak később derült fény a súlyos gazdasági helyzetre, hiszen a polgármester két vezető munkatársa, Török Gusztáv Andor és Loibl László tagja volt az előző testületnek, minden költségvetési, zárszámadási szavazásnál ott voltak, hallották mindegyik cég beszámolóját, így ismerniük kellett a város gazdasági helyzetét. Föltételezte, tájékoztatták róla a polgármestert is.

Azt, hogy ezt a hitelt vagyonértékesítésből kívánja a város visszafizetni, a város eladósításán túl a város kiárusításaként és annak jeleként értelmezte a képviselő, hogy a polgármester által korábban többször elmondottakkal ellentétben igenis, eladási kényszer van a város értékes vagyonelemeit illetően, mégpedig szűk határidővel, hiszen november végéig a hitelt törleszteni kell.

Hiányok vannak, amelyeket pótolni kell – mondta, de arra is célzott, hogy ezek a hiányok újratermelődnek majd: ha van egy korsó, amelyik repedt, abba akármennyi vizet töltünk, soha nem lesz tele – mondta, hozzátéve a költségcsökkentésre kellene megoldásokat találni.

Ekkor a polgármester figyelmeztette Filviget, hogy lejárt a három perce, mire a képviselő jelezte, hogy a hozzászóláshoz öt perces időkeret áll rendelkezésre, majd amikor ezt a polgármester önmagát helyesbítve elismerte, Filvig emlékeztetett, hogy már több képviselőtársa is túllépte az ötperces keretét is [ellenzéki oldalról is – A szerk.], mégis mindig csak őt figyelmezteti Bálint József, amit nem vesz személyesen zokon. A polgármester azonnal jelezte, hogy nem személyeskedésből tette, amit Filvig mosolyogva úgy nyugtázott, hogy akkor a polgármester úr csak pontosságra akarja nevelni. Bálint József ezt kedélyesen megerősítette, Filvig pedig köszönettel vette a nevelő szándékot.



A tárgyra visszatérve úgy vélekedett, hogy drága a jelenlegi vezetési struktúra. Eggyel több bizottság működik a korábbinál, ami jelentős költség. Intézményi rendszerbe szerveztek ki szolgáltatásokat, az intézményeket erősítik, ami szintén drágítja a rendszert. A KTV-t is kiszervezték, és ő már akkor jelezte, hogy a működés költségeit majd ki kell fizetnünk, miközben a korábban azt működtető, bevételt hozó KalocsaKOM Kft-t el akarják adni. Nem jó ez a gazdasági irány, drága az üzemeltetés – mondta, hozzátéve, hogy a költségek csökkentése sohasem kerül szóba, csak a vagyon fölélése, a város eladósítása.

Bálint József elnéző volt képviselőtársa hiányos közgazdasági ismeretei miatt, hiszen, mint mondta jogászként valószínűleg nem ért hozzá. Ezért újra hangsúlyozta, hogy nem hitelről, hanem hitelkeretről van szó, ami óriási különbség. Ez egy biztonsági keret, a város finanszírozhatóságának folyamatos fönntartása végett.

A polgármester nem értette, hogy jön ide az említett két korábbi képviselő, ugyanakkor leszögezte, Török Gusztáv Andor nem tanácsadó, hanem más megbízatása van [Filvig a tanácsadó szót itt nem használta, napirend előtti fölszólalásában és a későbbiekben viszont igen]. Azért kérte a javaslat elfogadását, mert a másik lehetőség, hogy nem fog a város időben fizetni, így a tartozásállomány fog tovább növekedni. A várost finanszírozni kell, de ha sem ingatlaneladással, vagyonértékesítéssel, sem hitellel, akkor hogyan?

Megmentheti a hitel a KalocsaKOM Kft.-t?

Szabó Balázs egyetértett a költségcsökkentés és racionalizálás szükségességét illetően, de nem értette hogyan függ ez össze a gyermek, ifjúsági és sport bizottság létrehozásával, amelyre véleménye szerint nagy szükség volt, mert e területek korábban a humánerőforrás bizottsághoz tartoztak, és annak erőit, idejét a tömérdek szociális ügy elvonta. Elismerte ugyanakkor, hogy a sport terén sok megsüvegelendő eredmény született, de nem gondolja, hogy a három külsős tagjával az új bizottság verné adósságba a várost. A működési költségekkel kapcsolatban pedig azt mondta, hogy tudomása szerint a KTV jelenleg három-négy fővel kisebb személyzettel működik, mint a KalocsaKOM keretei közt, a vezetőnek lényegesen magasabb fizetése volt és többtagú menedzsmenttel dolgozott.
A hitelkeret kérdésére térve a KalocsaKOM vitáját hozta föl, amikor ő maga kérte, hogy dolgozzanak ki más alternatívákat is a sürgős likviditási gondok orvoslására, és akkor fölvetődött a hitelfölvétel lehetősége is. A KalocsaKOM-ot továbbra is meg szeretné menteni, de valamilyen megoldást találni kell a finanszírozásra.

[Ez a rövidlejáratú hitelfölvétel azonban a Kft. megmentésére valószínűleg nem lesz alkalmas, mert a jelek szerint épp a KalocsaKOM eladásából származó bevétel egy részéből fogják majd finanszírozni a hitel törlesztését. – A szerk.]



Dr. Angeli Gabriella elmondta: szükség van a Kft.-k feltőkésítésére augusztus 31-ig. Ha nincs hitelkeret, amely egy védőhálónak tekinthető, akkor a Kft.-k bebukhatnak, és akkor a dolgozóik is utcára kerülhetnek, a javaslat elutasításával ezt kockáztatná a testület. A Kft.-k helyzetéről pedig nem ők tehetnek.
Szabó Balázs szavaira reagálva azt mondta, ha van hitelkeret, nincs eladási kényszer.

[Vagyis: vagy nincs százmilliós finanszírozási hiány, mert a szeptember utáni bevételek fedezik a forrásigényt, vagy ha mégis van, akkor az immár nem augusztus 31-én, a Kft.-k feltőkésítésének határidejénél, hanem ennek a hitelnek a november végi törlesztésénél fog jelentkezni. Hacsak addig el nem adunk valami értékeset, ezek szerint kényszer nélkül – A szerk.]

Angeli végül elmondta: a jogi bizottság 4 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett támogatja a hitelkeret-növelést.

Török Gusztáv nem tanácsadó, és csak 180 ezerért

Filvig Géza emlékeztetett, hogy már az átszervezések idején jelezte, hogy drága rendszert alakítanak ki, és furcsállotta, hogy a polgármester nem reagál költségcsökkentési javaslatára. Példaként Török Gusztáv Andor volt polgármester szerződését említette, aki a képviselő tudomása szerint november óta áll foglalkoztatásban pályázati és fejlesztési tanácsadóként, s ez havi 280 ezer forintba kerül a városnak.
A hitellel kapcsolatban azt kérdezte, hogy áll jelenleg a 100 milliós keret, hiszen pénzügyi védőhálóval eddig is rendelkezett a város. De ne beszéljünk védőhálóról és óvatosságról, ha 150%-kal, két és félszeresére növeljük a hitelkeretet – mondta Filvig, ismét hozzátéve, hogy közben lyukas korsóba töltjük a vizet.



A polgármester szerint Filvig hasonlata megint sántít. Hangsúlyozta, hogy Török Gusztáv szerződésében nem szerepel az a szó, hogy tanácsadó, és a négyszázezres megbízási díjak helyett 180 ezerért tartja a kapcsolatot a megyei közgyűléssel fejlesztési ügyekben – mondta Bálint József, hozzátéve, hogy nem kíván visszafele mutogatni, nem áll szándékában nyilvánosságra hozni a korábbi vezetés szerződéseit, hátha meglepetést okozna, de előrefele kell menni. A hitelre térve hangsúlyozta, hogy ez egy keret, a jelenlegi számlaállás pedig mínusz 72 (millió).

Katus Attila a testületet tájékoztatta a pénzügyi bizottság támogató álláspontjáról, majd a város eladósításának fölvetésére reagálva elmondta: előző nap tárgyalt a bizottság a Menza Kft.-ről, ahol a jelenlegi vezető kérdésre válaszolva arról tájékoztatott, hogy hivatalba lépésekor kilencvenkilencmillió lejárt és több mint húszmillió nem lejárt tartozása volt a vállalatnak. Szerinte ez a város eladósítása, nem pedig az, hogy áthidaló hitelt vesz föl a város.

Több nagyberuházás a láthatáron

A polgármester hozzátette: dolgoznak a megoldáson, készülőben van több adóbevételt hozó nagyberuházás is, amelyek közül lesz, amely már idén elkészül. Az egyik ilyen a nemrégiben eladott lőszerraktárnál épül majd, de nem akar elődje hibájába esni, aki többször is bejelentett olyan beruházásokat, amelyek aztán nem valósultak meg, ezért a bejelentéssel megvárja az első kapavágást. Bízik benne, hogy lesz kitörési pont, de nyolc hónap alatt nem lehet csodát tenni, főleg, ha még most is kiderülnek bizonyos dolgok, amelyről polgármesteri tájékoztatójában még szólni fog – utalt Bálint József a Parkgondozó Kft.-re egyelőre nem jogerősen kiszabott 47 milliós bírságra, amelyről már írtunk.

Végül szavazásra bocsátotta a javaslatot, s azt a testület 7 igen és 4 nem szavazattal elfogadta.