Az eltelt évtizedek alatt a védőnői hivatás gyakorlását főiskolai oklevél megszerzéséhez kötötték, és olyan, a társadalom számára hasznos tevékenységgel is kibővítették, mint a védőoltások, orvosi vizsgálatok előkészítése, megszervezése, vizsgálatokon való közreműködés, újabban a nőgyógyászati szűrés végzése, de az iskolai egészségügyi ellátásban is fontos szerep jut a védőnőknek. A Védőnői Szolgálat az egészségügyi alapellátás keretében működik.

Az első világháborút megelőző korszak modern gondolkodású orvosai, politikusai felismerték és támogatták az anya- és csecsemővédelemre irányuló segítő munka szükségességét. Az első világégés hatalmas embervesztesége, a születésszám csökkenése és a csecsemőhalandóság növekedése különösen előtérbe helyezték az ilyen fajta tevékenységet, szükségessé vált egy országos szövetség kiépítése.

A kezdeményezők Dr. Bárczy István, Budapest székesfőváros polgármestere és Dr. Madzsar József, orvos és szociálpolitikus, a Szövetség programtervezetének szerkesztője voltak. A Szövetség névadását, védnökségét gróf Lónyai Elemérné Stefánia hercegasszony vállalta, innen az 1915. június 13-án adott elnevezés. Ettől a naptól kezdődött hazánkban az anya- és csecsemővédelem országos szervezése, ezen belül a Védőnői Szolgálat. A Szövetség gondoskodott arról is, hogy a védőnők szakmailag felkészült, egzisztenciálisan elismert szakemberek legyenek. Oktatásukat Heim Pál kezdeményezésére a Központi Védőnőképző Iskolában indították el 1916-ban. A kezdeti törekvések és a jól szervezett szakmai munka eredményeként és elismeréseként a hálózatot fokozatosan és folyamatosan bővítették.

Johan Béla kidolgozta a falusi egészségvédelmi munka koncepcióját és gyakorlati megvalósítását. Utalva a nemzetközi környezetvédő zöld mozgalmakra, Zöldkereszt Egészségvédelmi Szolgálatnak nevezte el. Azóta is a zöld színű kereszt a védőnői szolgálat nemzetközileg is ismert jelképe.

A védőnők 1930-tól olyan képzésben részesültek, mely kettős képesítést adott: ápolónői és védőnői oklevelet. Ennek az volt a célja, hogy az otthoni gondozás során az ápolással kapcsolatos problémák megoldására is felkészítse a védőnőket. A szolgálatban kötelesek voltak egyenruhát viselni és a zöldkeresztes jelvényt ruhájukra kitűzni.

Az 1960-as években jelentős fejlődésnek indult az iskola-egészségügyi ellátás.
A védőnő elnevezés Dr. Tauffer Vilmos szülész professzortól származik. Ez a prevenciós szolgálat egy évszázada működik hazánkban, a világon egyedálló ellátási formában. Mindenki számára elérhető, népegészségügyi feladatokat szem előtt tartva, különös tekintettel a várandós anyák, a csecsemők, a kisgyermekek és iskoláskorúak egészségének védelmében, egészségtudatos magatartásuk kialakításában játszik jelentős szerepet.

A 100 év alatt, a változó társadalmi rendszerekben, az egészségügyi átalakulások különböző korszakaiban mindig szükség volt a védőnők munkájára. Büszkék vagyunk hivatásukra, mely nem látványos, nincs minden nap reflektorfényben. Mégis értékét mindazok elismerik, akik megtapasztalták a védőnők segítőkészségét, támogatását a mindennapokban és a nehéz élethelyzetekben egyaránt. Ezért is indokolt, hogy a Védőnői Szolgálatot hungarikummá nyilvánították.

Ezen jeles nap, jubileumi évforduló alkalom arra, hogy köszöntsük a védőnőket, sok sikert és kitartást kívánunk áldozatos munkájukhoz!


Dr. Városi Zsuzsanna
járási tisztifőorvos