Rendhagyó, de remélhetőleg hagyományteremtő módon az idei március 15-i megemlékezésen a város középiskolás diákjai alkalomhoz illő színvonalas műsorral varázsoltak ünnepi hangulatot a 48-asok terére. Kossuth induló, Petőfi vers, toborzó és néptánc elevenítette fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hangulatát. Az ünnepi műsort Illésné Koszta Krisztina, Kerekesné Geri Zsuzsanna valamint dr. Magóné Tóth Gyöngyi állította össze, de a diákok mellett a Városi Szavalóverseny győztesei is a színpadra léptek, akik Petőfi és Radnóti verseket szavaltak el, ezzel is bizonyítva, hogy megérdemelten végeztek az elsők közt a megmérettetésen.

Az irodalmi és táncos elemeket is felvonultató színes műsor után ez évben az ünnepi beszédet dr. Magyar Bálint országgyűlési képviselő mondta, aki hangsúlyozta, hogy március 15-e a nemzet felnőtté válásának ünnepe. „Ez az az ünnep, amely szimbolikusan is megmutatja, azt hogy mind az az érték, ami ekkor megszületett, azóta is érvényes ránk nézve, iránymutató, és mint egy tükörbe mérjük hozzá magunkat és tetteinket azóta is.” – mondta el Magyar Bálint, aki a portálnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy egyes tettünk után néhol elégedetten néhol szégyenkezve nézhetünk ebbe a tükörbe.

Az ünnepi gondolatok után, felavatásra került az országban az első felelős magyar kormányt egyedülálló módon bemutató szoborkompozíció, amelyet Benedek György szobrászművész készített el. A szoborcsoport újabb tagjait Török Gusztáv Andor polgármester, Loibl László alpolgármester, Török Endre képviselő valamint Magyar Bálint leplezték le. A közintézmények, civil szervezetek egyesületek valamint a pártok delegáltjai az emlékezés virágait a szoborcsoportnál, Batthyány szobra előtt helyezték el.

Magyar Bálint számára külön megtiszteltetés volt, hogy ükapjáról, Szemere Bertalanról készült szobrot avathat, amire eddig még nem volt példa. „Legelőször 1969-ben, amikor a halálának 100. évfordulója volt, akkor vettem részt ünnepségen Avason, ahol a sírja van és utána számtalan megemlékezésen voltam, de szoboravatáson még nem. E mellett azért is örülök, hogy itt lehetek, mert egy kisvárosi ünneplés sokkal meghittebb családiasabb és az összetartozás, az együtt levés érzései lengik körül. Sajnos ma Magyarországon egy nagyvárosban vagy Budapesten inkább az egymásnak feszülő indulatok határozzák meg ezeket az ünnepeket, és ilyenkor szinte kiürül a város. Itt azért jól eső látni, hogy kisgyerekektől idős polgárokig mindenki eljön, és együtt örül egy ilyen napon.”

Az összetartozás érzését pedig tovább erősítette, hogy az ünnepség után a Városi Tanács határozatának emlékére „az utcán a népnek bor osztatott” így a sétáló utcában lévő ivókútnál mindenki e nemes nedűvel olthatta szomját.

D.E.