Kalohírek

 

Jézus a Szabadító

2008. december 25.,csütörtök 09:40  | 
A legtöbb ember karácsony ünnepe táján emlékezik és a régi gyermekkor karácsonyai és az otthoni táj jut ilyenkor az eszébe. Nyitra nagy szülöttje Prohászka Ottokár aki 150 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot, a magyar nép apostola és tanítómestere egyik karácsonyi elmélkedésében ugyanezen az úton járva jut el a karácsony igazi gondolatához.
Megosztás: 

„Lelkemben visszaszállok a múltba s szemlélem ennek az én szülőföldemnek határát, mikor az első karácsonyest ereszkedett a világra. Ez a nagy Duna úgy folyt akkor, mint most; a Garam völgyének mocsarai az alkony elhaló világosságát tükröztették; a márianosztrai csúcsos hegyek, a Pilis, a Duna trachitszegélye részvétlenül merültek el a homályban; a lázkereszt sziklája alatt zsongott a hullám, de keresztet még nem látott csúcsán; vadludak gágogó csataélei vonultak el fölötte, a római legionárius megitatta lovát és nyugalomra készült; túl a Dunán kigyúltak a barbár táborok tüzei. Mily világ! S most a bazilika nagyharangja zúg, s elnémítja a Garam hídján robogó gyorsvonat zörgését; a lakóházakban kigyúlnak a karácsonyfák illatos gyertyái; városok és faluk életébe bele van szőve annak az első karácsonynak áldása… Ezt mind a betlehemi gyermek tette; elváltoztatta a világot. Mint vízben a cukor s tűzben a vas s napsugárban a jég megolvad: úgy olvad el kezei közt s szeme édes tekintetétől a kemény, a jeges, a vasas világ… Ó Uram, folytasd művedet … bennem s körülöttem!”

Ma is azt kérjük, Ó Uram folytasd művedet bennem és körülöttem. Az evangélium ebben a világban nem nyerhet kezet és lábat a mi kezünk és lábunk nélkül, a mi szívünk megtérése nélkül. Isten IGEN-je ki van szolgáltatva a mi elfogadásunknak. Az Emberfia útjának követése nélkül ebben a világban az evangélium világa erőtlen maradna. Karácsony örömhíre, Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának és az első igaz embernek evangéliuma igaz. Ő saját életével tanúsítja, hogy Isten kivétel nélkül szeret és elfogad minden embert. Nem kell a karácsonyt megrövidítenünk, szentimentális műsorokkal, vagy fényűző lakomákkal. Istent mindenütt megtalálhatjuk, ahol mindennapi életünk zajlik. Neki helye és szerepe van családunkban, közösségünkben, vagy ha tetszik világunkban és a politikában is. Mert ha nincs, akkor olyan az a világ, mint amilyentől most szenvedünk és panaszkodunk. Őt nem valahol fönt a „felhőkön túl” kell keresnünk, hanem itt lent közöttünk. Itt, ahol olyan embertelenül, igazságtalanul és engeszteletlenül mennek a dolgok. Ott kell keresnünk, ahol nehezünkre esik az emberségben hinni. Őt is ott találhatjuk meg. Ő itt szenvedett velünk, és szenved még ma is testvérünkben. Isten szeretete itt akar igazolódni. Isten szeretete magával akar ragadni bennünket, és Krisztus Lelkének mindeneket megújító erejével akar hordozni bennünket. Isten szeretete velünk akar lenni életünk konfliktusos helyzeteiben, éppen ott, ahol sötétség van, ahol gondok, problémák gyötörnek bennünket. Krisztus születésének evangéliuma nemcsak egy régmúlt történet emlékének felidézése. Ez az égi üzenet nem tárolható CD-n , vagy valami más hanghordozón, mert ha életünk nem valósítja meg ezt az üzenetet, akkor hatástalan marad. Ezt mozgássá kell alakítanunk. Hagyjuk, hogy megragadjon bennünket a jászol gyermeke, és a kereszt embere! Így lesz karácsony számunkra ma is és holnap megváltó valósággá. Így sok minden más fényben fog látszani, mind a magunk, mind a mások életében. Találjon bennünk visszhangra Isten IGEN-je. Akkor Jézus Krisztus képére formálva valóban új emberekké válhatunk. Hívőkké, akik sugároznak valamit, Krisztus születésének az öröméből.

Szent Józsefnek ezt mondta az angyal: „József Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségül Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fiút szül, akit Jézusnak nevezel el, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.”

Ma az a népe Jézusnak, amelyik ünnepli megtestesülését, hiszi feltámadását, és követi tanítását. Ez az örömhír fölötte áll a nemzeteknek, mert Jézus elsősorban a bűntől való szabadságot hozta meg nekünk.

A Kalocsai Újság olvasói szeretnék, ha ilyen fajta szabadságra eljuthatnánk országunkban és a körülöttünk lévő nemzetek, és azokban élő magyarok. Jézus a Szabadító ezt meg tudja adni nekünk. Ez is egyik örömhíre karácsonynak. Ezért fáradozzunk, és ezért imádkozzunk a jól ismert karácsonyi énekkel, amit Jézustól, a Kisdedtől kérünk.

„Békét adj szívünknek, békét családunknak, békét nemzetünknek, békét a világnak!”

Dr. Bábel Balázs
Kalocsa-kecskeméti érsek

Blogok

Ezt fald fel!  Lajcsi szelet

Tudom, nemrég voltak az ünnepek, és annyi sütit ettünk, amennyi csak belénk fért, de [...]

Mit nézzünk ma a tévében?  Hétfő, február 22. – Búcsú

Kedves Olvasóim! Úgy döntöttem, nem írom tovább ezt a blogot. Ennek oka elsősorban a tévéműsorok kínálatának erodálódása: nincs már mit ajánlgatni.[...]