- Kilencven évesnek lenni öröm, különösen, ha azt tudja mondani az ember, hogy az elmúlt évtizedekben a fűszerpaprika termesztés nagyon nagy változáson ment keresztül, de ugyanezt mondhatom el az elmúlt kilencven évre is, hiszen ez az intézmény 1917-18-as év fordulóján létesült azzal a céllal, hogy az akkori fűszerpaprika termesztők, feldolgozók által előállított őrlemény, mint élelmiszer piacra kerülhessen. A terméket meg kell vizsgálni, különböző okiratokkal el kell látni. Ilyen feladattal a magyar állam létrehozta ezt az intézményt Kalocsán, és azóta is a világon egyedülálló, kizárólag fűszerpaprika kutatással foglalkozó társaság. Az első igazgató, Obermayer Ernő kezdeményezte a kalocsai intézmény létrejöttét. Abban az időszakban járt Kalocsán Nagyatádi Szabó István, az akkori földművelésügyi miniszter, aki Váradi Lipót, kalocsai érsekkel találkozva határozta el a kutatóintézet létrehozását. Szerencsére az akkori érseki uradalom termőterületekkel is támogatta az ötletet és megszülethetett a Fűszerpaprika Vegyvizsgáló és Kísérleti Intézet. A későbbiek során fejlődött az intézmény, szántóföldi területe nőtt, már hat katasztrális holdon folytak a szántóföldi kísérleteket. A Kutató és Fejlesztő Kht. a fűszerpaprika ágazatnak egy olyan szelete, amelynek eredményei mindenkor meghatározóak voltak az ágazat fejlesztésében, fejlődésében. Kezdetben élelmiszer vizsgálatokkal foglalkozott, később már a fűszerpaprika termelők igényeit fajtával, vetőmaggal elégítette ki. A későbbi időkben pedig technológiai fejlesztésekkel és hatósági feladatokkal foglalkozott. Különösen Bátya, Fajsz és a Duna menti községekben a fűszerpaprika termesztés fellendült, akkor tájt tájfajtákról beszélünk, és kimondottan csípős paprikát termeltek. 1928-ban dr. Horváth Ferenc az akkori igazgató a fűszerpaprika populációban Kalocsa környékén megtalálta a csípősségmentes fűszerpaprika egyedeket, ami abban az időszakban egy világra szóló eredmény volt.



Ez volt az első eredmény az intézmény történetében, amely ismertté tette az egész világban. Ettől az időszaktól kezdődően az édes fűszerpaprika ismertté vált, és a csípősségmentes a fajták előállítása a továbbiakban erre a genetikai anyagra épült. Az azóta eltelt időszakban szintén tájfajták uralták a területet, és az 1960-as időszaktól kezdődően a korszerű nemesítési eljárások bevezetésével újabb korszerű, nemesített fajtákat: csüngő, felálló, csípősségmentes és csípős típusokat hoztunk létre. Az 1970-es évek elejétől kezdődően korszerű nemesítési munkával olyan fajtákat állítottunk elő és adtunk át a termelők részére, amellyel korszerűsíteni tudták a korábbi termesztés technológiájukat, magasabb hozamokat és jobb minőséget értek el. Ezekből egyes fajták ma is megtalálhatók a termesztésben. Egy újabb fejezetként tudnám említeni az 1990-es évek első felét, amikor is új nemesítési irány vette kezdetét az intézményünkben. A baktériummal szembeni ellenálló fajták előállítása, az úgynevezett rezisztencianemesítés kezdődött, amely a fűszerpaprika legfontosabb betegsége, a Xanthomonas, a baktériumos levélfoltosság elleni védelemben áttörést jelentett. Olyan ellenállóság alakult ki ezekben a fajtákban, hogy permetezés nélkül is, környezet kímélő technológiával termelhetők minimális vegyszer felhasználásával. Ezek a fajták beltartalmi értéküket tekintve is kiválóak, az elmúlt négy évben öt ilyen államilag elismert fajtát állítottunk elő és adtunk át a gyakorlat számára, mert a köztermesztésben is egyre inkább keresik a termelők.

A fűszerpaprika hatékony termesztésének egy olyan eszköze ez a fajta, amellyel a termelő gazdaságosan tudja termelni a fűszerpaprikát. Továbbléptünk, ugyancsak a rezisztens fajták tekintetétben a hibrid fajták előállításával, mely az utóbbi öt évnek egy nagy eredménye, hiszen korábban a fűszerpaprikában hibrid fajtáról nem beszéltünk. Ezek hazai és nemzetközi vonatkozásban is ismert és elismert eredmények. A hibrid fűszerpaprika fajták intenzív termesztés technológiával termeszthetők hatékonyan és eredményesen. Három, négyszeres terméshozamra képesek a korábbi hagyományos szántóföldi technológiával termelt fajtákhoz képest, igen magas paraméterek mellett. Összességében az elmúlt kilenc évtized eredményei világraszóló eredmények, amelyek ebben az intézetben létrejöttek. Nemzetközi mércével mérve is elismerésre méltóak. Természetesen ezeket az eredményeket publikálva nagyon sok országban megismerték, ezáltal Kalocsát is, amellyel úgy érzem a város is gazdagodott. Ha Kalocsáról beszélnek, az emberek többségének a paprika jut az eszébe és fordítva is igaz, hiszen Kalocsa tradicionális paprika termesztő központ.

Az unióba való lépés különösképpen nem változtatott programunkon, hiszen a korábban meghatározott program szerint végeztük a tudományos kutatómunkánkat, kapcsolataink szélesedtek, a lehetőségeink megnőttek, különösen a pályázatok tekintetében. A meglévő kapcsolatrendszerünk kibővült, a lehetőségeink nemzetközi pályázatokban való részvétel tekintetében megnőttek. A külföldi projektekben való részvételünket igénylik, az uniós országok kutatóintézetei együttműködés keretében tartanak igényt a kutatómunkánkra. Törekszünk arra, hogy a legújabb uniós országokkal, a Kárpát-medencében a fűszerpaprika termesztést segítve, akár az északi, akár a déli határaink mentén felvegyük a termelőkkel a kapcsolatot.

Mi is közelről éreztük, érezzük a fűszerpaprika termesztésben az átalakulást, hiszen a kutató, a termelő, a feldolgozó együttesen végzi tevékenységét. A gyakorlattal mi szoros kapcsolatban vagyunk, voltunk mindig, és ezt az átalakulást, a jelenlegi állapotot jómagam is siralmasnak tekintem. Az elmúlt években, 2000-től kezdődően hat-nyolcezer hektárról, ezer-ezerötszáz hektárra csökkent a termőterület országosan, ahol fűszerpaprikát termesztenek. Gyerekkorom óta ismerem a fűszerpaprikát, hiszen Bátya községében születtem, beleszülettem a paprikába, és bizony szomorú látvány, akár Kalocsa környékén, akár Szeged környékén, hogy az a korábbi kép, ahol minden harmadik parcella paprikától pirosodott, most más növényeket termesztenek. Igen, sajnálatos, hogy egyre kevesebben foglalkoznak fűszerpaprika termesztéssel, hiszen az elmúlt évek kedvezőtlen tendenciái, támogatási rendszere, árviszonyok és egyéb más okok egyötödére csökkentették a fűszerpaprika termőterületét. Az elmúlt időszak kutatási eredményei iránt a kistermelők azok, akik a háztáji kisgazdaságaikban, kertjeikben termelik a fűszerpaprikát és a legújabb fajtákat igénylik. Igaz, hogy eltűntek a negyven-ötven hektáros, nagyüzemi parcellák, de helyette itt vannak a szétaprózott területű kistermelők, akik ugyan kisebb mennyiségben, de jó minőségben termelik a fűszerpaprikát, melyet vagy saját maguk dolgoznak fel, vagy további feldolgozásra nagyvállalatok részére értékesítenek. Leginkább ők igénylik intézményünk vetőmagjait, technológiáját, eljárásait, és korszerűsítik termesztésüket abban a reményben, hogy az általuk készített fűszerpaprika őrlemény igen is jó minőségű lesz. Vallom, és ez bizonyossá vált az elmúlt évtizedekben, hogy a világon a magyar fűszerpaprika a legjobb íz, illat, zamatanyagait tekintve. A magyar fűszerpaprika becsülete nem romlott, sőt, nőtt az utóbbi időben, hiszen a silány minőségű import paprikával szemben, a magyar fűszerpaprika a legjobb! Az elkövetkezendő időszakban az illetékes döntéshozók ezt vegyék figyelembe, hiszen a fogyasztók elsősorban a jó minőségű magyar fűszerpaprika őrleményt keresik.

Lovass-Nagy Anna