Három órára a Negyvennyolcasok tere megtelt az ünneplő lakosokkal, ahol szép számmal jelentek meg városunk diákjai is. Az ünnepi műsort a Szent István Gimnázium tanulói, Huber Dominika, Kovács Judit, Lánczi Péter, Mácsai Villő, Mészáros Máté adták, Bekes Rita tanárnő irányításával. A színvonalas, zenés megemlékezésben felidézték a gyászos emlékezetű október 6-át, és a kivégzés előtt álló mártírok utolsó gondolatait osztották meg a lakossággal.

A műsor után városunk polgármestere, Török Gusztáv Andor mondott ünnepi beszédet:
- Vannak dicső ünnepek, amelyek dicsőséggel végződött, sorsfordító éveket jelképeznek. És vannak gyászünnepeink, amelyek sajnos néha-néha, de inkább többször egybeesnek a dicsőséges évekkel. Mert ha jól kezdődik valami, nem biztos, hogy jól is végződik. Bár nemzetünk történelmében elmondhatjuk, hogy mindnek volt eredménye. A legrosszabbnak is volt eredménye. És természetesen a legjobbnak is. Hiszen az 1848-49-es forradalomnak és szabadságharcnak az utódok szempontjából nagyon nagy eredménye volt. Szabadok lettünk, gazdasági változások történtek, és mint ahogy az elmúlt évszázadok során sokszor itt is voltak hősök, halottak, mártírok, és sorolhatnánk a résztvevőket, akik részt vettek a harcokban. Az 1848-49-es forradalomnak és szabadságharcnak olyan búcsúünnepet eredményezett számunkra a tizenhárom aradi vértanú jelképével, amelyen gyászolnunk kell, gyászolnunk kell őket. Gyászolnunk kell Aulich Lajos honvéd tábornokot, Damjanich János honvéd tábornokot, Dessewffy Arisztid honvéd tábornokot, Kiss Ernő honvéd altábornagyot, Knéziæ Károly honvéd tábornokot, Láhner György honvéd tábornokot, Lázár Vilmos honvéd ezredest, Leininger-Westerburg Károly honvéd tábornokot, Nagysándor József honvéd tábornokot, Poeltenberg Ernő honvéd tábornokot, Schweidel József honvéd tábornokot, Török Ignác honvéd tábornokot, Vécsey Károly honvéd tábornokot. Tizenhárman voltak, akiket kivégeztek október 6. hajnalán. A tizennegyedik mártírunk gróf Batthyány Lajos miniszterelnökünk volt. Kalocsa város önkormányzata olyan határozatot hozott, hogy gróf Batthyány Lajos miniszterelnöknek és az első magyar kormánynak méltó szobrot állít Kalocsán. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök a tizennegyedik mártír volt, városunk neki állít először emlékszobrot. Gróf Batthyány Lajos 1807-ben született és 1849-ben halt meg. Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. Édesapja gróf Batthyány Lajos korán meghalt, miután a családi birtokon házi tanító tanította. Később édesanyja Bécsbe küldte nevelőintézetbe, amelyet tizenhat évesen fejezett be. Ezután kadétként Olaszországba ment, a huszároknál szolgált, ahol hadnagyi rangot ért el. Majd Zágrábban jogot hallgatott, ott e tárgyból sikeres vizsgát tett. Huszonegy évesen nagykorúsította magát, elhagyja a katonaságot és átveszi apai örökségét, a családi birtokot. 1830-ban a főrendi ház tagja lett, e minőségében jelen volt a koronázási országgyűlésen, majd később, 1836-ban jelentős szerepet tölt be az országgyűlésben, mint az ellenzék vezére. Közreműködött a vasmegyei gazdasági egyesület alakításában, majd 1840-44 között a főrendi szabadelvű ellenzék vezéralakja lett. Részt vett az ipar színvonalának emelésére létrehozott országos védegylet szervezésében. Itt került először kapcsolatba Kossuth Lajossal, akit az egyesület igazgatójává akarta kinevezni, de nem vállalta. Kossuth neki köszönheti 1847-es országgyűlési követté történő megválasztását. Batthyány Lajos 1848-49-i parlamenti és politikai szerepe eléggé ismert. A király 1848-ban az első magyar minisztérium megalakításával bízta meg. Ő az 1848. március 23-i ülésen olvasta fel minisztereinek jegyzékét. Lambert Ferenc 1848. szeptember 28-i felkoncolása után Bécsbe utazott és miniszteri megbízását visszaadta a császárnak. Lemondott egyszer s mind országgyűlési követi tisztségéről is, és visszavonult magánéletébe. E perctől kezdve, közpolgárként engedett a honvédelmi bizottmány parancsának, és fegyvert fogott, mint közkatona. Vidos József vas megyei seregében harcolt, majd újra országgyűlési követté választották, és 1848. december 31-én Ő tette azt az indítványt az országgyűlésben, hogy küldöttséget indítsanak Windisgraetz tábornagyhoz és Olmützbe a császárhoz, hogy békét kérjenek az ország számára. Ő maga is e küldöttség tagja volt, amelynek nem sok eredménye lett. El lettek utasítva, néhány napig fogva is voltak tartva. Visszautazott Budapestre, ahol 1849. január 6-án ismét elfogták és a budapesti laktanyába zárták. A magyar sereg közeledtével több városba hurcolták, majd végül visszahozták Pestre, ahol felségsértésért miatt kötél általi halálra ítélték. Ez az ítélet a nyakán ejtett sérülések miatt golyó általi kivégzéssel végződött. Emlékezzünk rá. Emlékezzünk Batthyány Lajos, s az aradi vértanúkra.

Az ünnepi beszéd után Kondéné Török Mária segítségével a Képviselő Testület tagjai leleplezték a szobrot, elhelyezték a megemlékezés virágait és mécsest gyújtottak a vértanúk emlékére. Városunk vezetősége után Kalocsa lakossága és a diákok is leróhatták kegyeletüket egy-egy szál virággal a mártírhalált halt hősök előtt.

Városunk polgármestere ezután a következő szavakkal mutatta be az egybegyűlteknek Benedek György Munkácsy-díjas érdemes művészt:

- A szobrot és a további szobrokat Benedek György szobrászművész készítette és fogja készíteni. Kérem a művészt, álljon alkotása mellé. Benedek György szobrászművész 1934-ben született Budapesten. Munkácsy-díjas, érdemes művész. 2006-ban a Magyar Művészetért Díjat kapta. A Képzőművészeti Főiskolán festőként végzett, de mindig is foglakozott szobrászattal. Egyéni kiállításai Nyírbátorban, Budafokon, budapesti műcsarnokokban, Szegeden, Kölnben voltak, de számos csoportos kiállításon is részt vett műveivel. Több tucatnyi közterületi alkotása látható az országban, de áll szobra New Yorkban, Mexikóvárosban is. Közel ezerötszáz festménye és közel ötven szobor alkotása van. Kalocsán Ő alkotta Asztrikot, a II. világháborús emlékművünket, és most Batthyány Lajost. És felkértük az első magyar kormány minisztereinek szobrainak elkészítésére is. Így Batthyány Lajos mellett felkértük Szemere Bertalan belügyminiszter, Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter, Klauzál Gábor ipar- és földművelésügyi miniszter, Kossuth Lajos pénzügyminiszter, Mészáros Lázár hadügyminiszter, Széchenyi István közmunka és közlekedésügyi miniszter, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter és Deák Ferenc igazságügyi miniszter szobrainak megalkotására. A szobrok három év alatt fognak elkészülni. Az első Batthyány Lajos elkészült, jövőre az első négy miniszter szobra, 2010-re pedig a második négy miniszter szobra készül el. Úgy gondolom, az első szoborhoz gratulálhatunk. Köszönjük szépen!

A városi ünnepség a Szózat elhangzásával fejeződött be.

elena