Szombaton 9 órai kezdettel a Bem Apó utcai tagóvodában kezdetét vette az évzáró ünnepség. Tóth Istvánné, Zsuzsa óvónéni, a tagóvoda vezetője szeretettel köszöntötte a megjelent szülőket, nagyszülőket és hozzátartozókat, külön kiemelve a nagycsoportosok hozzátartozóit, akik ezen a napon utolsó alkalommal vannak az óvodában, hiszen az ünnepség keretén belül ballagnak el a nagycsoportosok.
A verőfényes napsütésben, az óvoda árnyat adó nagy fái alatt felállított színpadon ki-kinézegető, a nézők között édesanyjukat, édesapjukat mosollyal felismerő gyerekek kezdték meg óvodai évzáró, óvodavizsgának is nevezhető műsorukat. Ezen a napon számot adnak tudásukról: büszkén, némelyek pityeregve, többségük mégis kis vagányan, bátran kiállva a sok ember elé, mosolyogva, egymást túlkiabálva, igazi, hamisítatlan gyermeki bájjal. A háttérből felnőtt segítséggel szavalják kis verseiket, éneklik énekeiket, ropják táncaikat.
A kiscsoportosak kezdték, huszonhatan táncoltak, verseltek, sürögtek-forogtak a színpadon. A szülők pedig büszkén mutogatták egymásnak: Az ott az én fiam, látod milyen ügyes? Nézd, mindjárt fellökik a Fannit!. És csak mosolyogtak, nevetgéltek, büszkélkedtek. A gyerekek meg szavaltak, énekeltek, táncoltak önfeledten, néha kajánul kiintegetve, el is felejtve, hol vannak.
A középsősök (a kis-középsősök huszonhárman, a nagy-középsősök pedig huszonhatan) már fegyelmezettebbek voltak, egymásra odafigyelve, a másikat segítve tették a dolgukat. A háttérből itt is elhangzott egy-egy irányító szó, de szinte szükség sem volt rá. Év végére beérik az odaadó pedagógusok munkája, valamilyen szinten minden kisgyermek kiveszi részét a munkából. Seregnyi kis profi színész játszik a színpadi forgatagban.
És végre jöttek a nagyok (az egyik nagycsoportosok szintén huszonhatan, a másik nagycsoportosok pedig huszonheten)! Ők már a három-négy év távlatából szinte a kisujjukból rázták ki a műsort, igazi kis sztárokként viselkedve a világot rengető deszkákon. Amikor pedig másodszor szólt az óvónéni, hogy: Fogd már meg a párod derekát!, kicsit pironkodva, enyhén szégyenlősen húzták magukhoz a fiúk a lányokat. A középsősök pedig visszajöttek és elbúcsúztatták a nagyokat. Idén harmincegyen búcsúztak társaiktól, a kisebbektől, az óvodától és a tizenhét óvodai dolgozótól, akik eddig mindennapjaikban mellettük voltak.
Irány a nyár, azután pedig az iskola! Még egy felhőtlen nyaralás, a nagyiknál, a családdal esetleg a Balcsin, vagy a barátokkal az úszótáborban. De szeptemberben ezek a magabiztos kis sztárok majd kicsit megilletődve, néha pityeregve lépik át az iskolák küszöbét. De nem kell megijedni, hiszen ez az élet rendje!
elena
A kiscsoportosak kezdték, huszonhatan táncoltak, verseltek, sürögtek-forogtak a színpadon. A szülők pedig büszkén mutogatták egymásnak: Az ott az én fiam, látod milyen ügyes? Nézd, mindjárt fellökik a Fannit!. És csak mosolyogtak, nevetgéltek, büszkélkedtek. A gyerekek meg szavaltak, énekeltek, táncoltak önfeledten, néha kajánul kiintegetve, el is felejtve, hol vannak.
A középsősök (a kis-középsősök huszonhárman, a nagy-középsősök pedig huszonhatan) már fegyelmezettebbek voltak, egymásra odafigyelve, a másikat segítve tették a dolgukat. A háttérből itt is elhangzott egy-egy irányító szó, de szinte szükség sem volt rá. Év végére beérik az odaadó pedagógusok munkája, valamilyen szinten minden kisgyermek kiveszi részét a munkából. Seregnyi kis profi színész játszik a színpadi forgatagban.
És végre jöttek a nagyok (az egyik nagycsoportosok szintén huszonhatan, a másik nagycsoportosok pedig huszonheten)! Ők már a három-négy év távlatából szinte a kisujjukból rázták ki a műsort, igazi kis sztárokként viselkedve a világot rengető deszkákon. Amikor pedig másodszor szólt az óvónéni, hogy: Fogd már meg a párod derekát!, kicsit pironkodva, enyhén szégyenlősen húzták magukhoz a fiúk a lányokat. A középsősök pedig visszajöttek és elbúcsúztatták a nagyokat. Idén harmincegyen búcsúztak társaiktól, a kisebbektől, az óvodától és a tizenhét óvodai dolgozótól, akik eddig mindennapjaikban mellettük voltak.
Irány a nyár, azután pedig az iskola! Még egy felhőtlen nyaralás, a nagyiknál, a családdal esetleg a Balcsin, vagy a barátokkal az úszótáborban. De szeptemberben ezek a magabiztos kis sztárok majd kicsit megilletődve, néha pityeregve lépik át az iskolák küszöbét. De nem kell megijedni, hiszen ez az élet rendje!
elena