Kedvencekhez
Február 24. vagy 29. a szökőnap?
2008. március 03.,hétfő 17:15 |
Egy nappal hosszabb februárt tudhatunk magunk mögött. Hogy melyik is a valódi szökőnap, annak jártunk utána, hiszen a forgalomban lévő naptárakból sem derült ki egyértelműen. S hogy ezen a jeles napon születtek-e kórházunkban is olyan szerencsés/szerencsétlen gyerekek, akik majd csak négyévente ünnepelhetik meg születésnapjukat, azt cikkünkben olvashatják.
Megosztás:
Emlékeznek még a klasszikus matematikai fejtörőre: negyven éve született, de csak tízszer volt születésnapja. Mikor született az illető? Február 29-én, szökőnapon – válaszolta sok kisdiák lelkesen, a matematikatanárok többsége pedig bólogatott hozzá. A megoldás viszont helytelen. A szökőnap ugyanis négyévente február 24-e, ilyenkor ezen a napon nem ünneplünk semmilyen névnapot, azok eltolódnak egy nappal, így a február 24-28-a közé eső Mátyások, Gézák, Edinák, Ákosok és Elemérek késve ünnepeltethetik magukat. Aki szökőévben született Elemér napján, azaz február 29-én, nyugodtan ünnepelheti születésnapját a többi évben február 28-án, vagy március elsején. Kellemetlenebb a helyzete azoknak, akik szökőévben születettek február 24-én, szökőnapon, nekik valóban csak négyévente van születésnapjuk. Az eltolás viszont mindenkit érint, aki február 24-28 között született, nekik elméletileg négyévente illene egy nappal elcsúsztatniuk a születésnapjuk ünneplését. És mindez miért is van?
A Föld nap körüli pályája azonban nem 365 és ¼ nap, hanem 365 nap 5 óra 48 perc, 46,17 másodperc, ezért a naptár és a valós idő között napi 11 perc eltérés alakult ki. Ez 129 év alatt egy teljes napot jelentett, a XVI. századra pedig már 13 napot. Ezért XIII. Gergely pápa 1582-ben elrendelte, hogy október 4-e után 15-ét írjanak. Továbbá úgy döntöttek, hogy minden negyedik év, azaz azok az évek, amelyek évszáma néggyel osztható, 366 napos szökőév legyen, de a százados évek, 1600, 1700 stb. közül csak azok, melyek 400-zal oszthatók. Tehát 1600 szökőév, de aztán 1700, 1800 és 1900 közönséges évek maradtak.
A kalocsai kórházban a szökőnapon három újszülött érkezett, kettő kalocsai és egy kaskantyúi, akiknek szülei a közeljövőben még eldönthetik, hogy melyik napon is ünnepeljék csemetéjük születésnapját, ha éppen nem szökőév van. A három kislány közül az első délelőtt érkezett, a második a délutáni órákban, a harmadik pedig éjjel. Mint azt a szülészet megkérdezett főorvosa, dr. Molnár Gábor szülész-nőgyógyász főorvos elmondta, igen mozgalmas hétvégéjük volt, ugyanis kilenc csecsemő született.
lna
A Föld nap körüli pályája azonban nem 365 és ¼ nap, hanem 365 nap 5 óra 48 perc, 46,17 másodperc, ezért a naptár és a valós idő között napi 11 perc eltérés alakult ki. Ez 129 év alatt egy teljes napot jelentett, a XVI. századra pedig már 13 napot. Ezért XIII. Gergely pápa 1582-ben elrendelte, hogy október 4-e után 15-ét írjanak. Továbbá úgy döntöttek, hogy minden negyedik év, azaz azok az évek, amelyek évszáma néggyel osztható, 366 napos szökőév legyen, de a százados évek, 1600, 1700 stb. közül csak azok, melyek 400-zal oszthatók. Tehát 1600 szökőév, de aztán 1700, 1800 és 1900 közönséges évek maradtak.
A kalocsai kórházban a szökőnapon három újszülött érkezett, kettő kalocsai és egy kaskantyúi, akiknek szülei a közeljövőben még eldönthetik, hogy melyik napon is ünnepeljék csemetéjük születésnapját, ha éppen nem szökőév van. A három kislány közül az első délelőtt érkezett, a második a délutáni órákban, a harmadik pedig éjjel. Mint azt a szülészet megkérdezett főorvosa, dr. Molnár Gábor szülész-nőgyógyász főorvos elmondta, igen mozgalmas hétvégéjük volt, ugyanis kilenc csecsemő született.
lna
Megosztás:
