Kedvencekhez
Évértékelés-„év értékesés”
2008. február 22.,péntek 18:19 |
2008. február 18-án, 133 nap hallgatás után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megtartotta évértékelő beszédét a Parlamentben. Az elhangzottakkal kapcsolatban kérdeztük Dr. Semjén Zsolt országgyűlési képviselőnket, a KDNP elnökét.
Megosztás:
- Elnök Úr! Ön a parlamentben élt felszólalási lehetőségével, és reagált a miniszterelnök évértékelő beszédére. Milyen gondolatok jutottak először eszébe az értékelő beszéd után?
- Azt tudjuk, hogy a Gyurcsány kormány egyik programot hirdette a másik után, és azt is tudjuk, hogy azokból egyelőre nem lett semmi. Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat olvasunk tőle külföldi lapokban, egyszer ezt mondja, egyszer azt. Az ígéretek megvalósításával tehát még adós a Gyurcsány-Kóka-kormány. Bár az SZDSZ elnöke az egyik elnöki ígéretét legalább betartotta: egy 10 százalékos liberális pártot ígért Magyarországon. Az a véleményem, hogy ezt megcsinálta, de nem az SZDSZ-ből, hanem az MSZP-ből…
- Akadt egy másik ígéret is: ez pedig az adó-és járulékcsökkentés. Ehhez mit szól?
- Ennek csak a lehetőségéről volt szó. Mi is reménykedtünk abban, hogy ebben konkrétumokat is hallhatunk. Sajnos ez nem így történt. A hét végén ugyanis a Pénzügyminisztérium képviselője nyilatkozott - szó szerint idézem: „Egyetlen adómódosítással kapcsolatos döntés sem született sem kormányzati, sem tárcaszinten...” tehát semmiféle közjogi relevanciája nincs annak, amit hallottunk.
- Pedig volt egy adócsökkentési törvény még a választások előtt. Azzal mi lett?
- A választások után az egészet visszavonták. Most, amikor ismét szóba kerül az adócsökkentés és járulékcsökkentés, láthatjuk: három hét múlva népszavazás lesz. Szeretném remélni, hogy nem vonják vissza az egészet.
- Annak ellenére, hogy a miniszterelnöknek szándékában állt a változtatás?
- Igen! Gondoljon csak bele: ha komoly lett volna a szándéka az adó csökkentéséről, miért nem a költségvetés elfogadása előtt tette ezt, két hónappal ezelőtt? Miért a távoli jövőbe, jövőre ígérgeti?
- Ön azonban úgy fogalmazott: az egésznek nem ez volt a tanulsága. Akkor mi?
- Az, amiről nem mert beszélni. 133 nap. Ennyi idő telt el az utolsó beszéde óta. Ez sem volt elég arra, hogy olyan eredményt mutasson fel, ami mindenkinek a javát szolgálja. Nem beszélt például arról, hogy miért sebezhető a forint? Mi van azokkal, akik svájci frankban vagy euróban vettek fel hitelt? Mikor lesz euró? Gyurcsány Ferenc elődje, Medgyessy Péter ugyanis azt mondta: 2007-ben lesz euró. Nekem úgy tűnik: ahogy múlik az idő, egyre távolabb kerül tőlünk ez az időpont.
De a legtragikusabb, hogy Gyurcsány Ferenc nagyobb adósságot csinált, mint Kádár János. A Kádár-rendszer összesen 21 milliárd dollár államadósságot hagyott maga után, Gyurcsány Ferenc pár év alatt további 25 milliárdot. És ez azt jelenti, hogy jelen pillanatban minden magyar állampolgárnak van másfél millió forintos adóssága.
- Szó esett az esélyegyenlőségről is. Mit szól a miniszterelnök ez irányú törekvéseihez?
- Valóban esett szó, az esélyteremtésről. Mi is támogatjuk a leszakadt rétegek felemelését, a szegénység, a munkanélküliség megszüntetését. Meg kell akadályozni, hogy az emberek kiszoruljanak az egészségügyi ellátásból és az oktatásból. Ezen a lehetetlen állapoton változtatni kell! A Gyurcsány-kormány gyakorlatában azonban az esélyegyenlőség nem azt jelentette, hogy a leszakadt rétegeket felemelik, hanem azt, hogy a magyar társadalom nagy része elszegényedett, munkanélkülivé vált, kiszorultak az egészségügyből, és az oktatásból. Kérdezem én: hol van itt a magyar társadalom 98 százalékának esélyegyenlősége a szocialista-nagykapitalistákkal szemben? Hol van egy magyar gazdának esélyegyenlősége a Gráf József-féle nagybirtokosokkal szemben? Hol van egy magyar vállalkozónak esélyegyenlősége a Hajdúbét-es Bajnai Gordon-féle milliárdosokkal szemben?
- De a tulajdonhoz való jutást Önök is helyesnek tartják, nem?
- Igen, a tulajdonhoz juttatás helyes gondolat, de hol van már az állami tulajdon nagy része?! Nem tudom elhessegetni magamtól a gondolatot, hogy e mögött a javaslat mögött egy hátsó megfontolás is van, hogy miután eltüntették az állami vagyon 90 százalékát, most 1 százalékot ígérnek az embereknek, hogy ne feszegessék azt, hogy hova tűnt az a 90 százalék. A tulajdonhoz juttatásnak a lényege az lenne, hogy erős középréteg legyen Magyarországon. A jelenlegi kormányzás következtében Magyarországon nem egy európai típusú társadalomszerkezet alakult ki, ami erős középrétegeket jelent, hanem egy dél-amerikai típusú társadalomszerkezet: fönn egy milliárdos, korlátlan lehetőségű nagytőkés „elittel", lent pedig a szegény és kiszolgáltatott emberek millióival. Hárommillió ember él ma Magyarországon a létminimum közelében. Ez tragikus.
- Mindezekre figyelemmel, hogy foglalná össze a miniszterelnöki beszédet?
- Engedje meg, hogy Pilinszky szavaival éljek: „beteljesítve bukásod fokozatait”.
Dávid Edit
- Azt tudjuk, hogy a Gyurcsány kormány egyik programot hirdette a másik után, és azt is tudjuk, hogy azokból egyelőre nem lett semmi. Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat olvasunk tőle külföldi lapokban, egyszer ezt mondja, egyszer azt. Az ígéretek megvalósításával tehát még adós a Gyurcsány-Kóka-kormány. Bár az SZDSZ elnöke az egyik elnöki ígéretét legalább betartotta: egy 10 százalékos liberális pártot ígért Magyarországon. Az a véleményem, hogy ezt megcsinálta, de nem az SZDSZ-ből, hanem az MSZP-ből…
- Akadt egy másik ígéret is: ez pedig az adó-és járulékcsökkentés. Ehhez mit szól?
- Ennek csak a lehetőségéről volt szó. Mi is reménykedtünk abban, hogy ebben konkrétumokat is hallhatunk. Sajnos ez nem így történt. A hét végén ugyanis a Pénzügyminisztérium képviselője nyilatkozott - szó szerint idézem: „Egyetlen adómódosítással kapcsolatos döntés sem született sem kormányzati, sem tárcaszinten...” tehát semmiféle közjogi relevanciája nincs annak, amit hallottunk.
- Pedig volt egy adócsökkentési törvény még a választások előtt. Azzal mi lett?
- A választások után az egészet visszavonták. Most, amikor ismét szóba kerül az adócsökkentés és járulékcsökkentés, láthatjuk: három hét múlva népszavazás lesz. Szeretném remélni, hogy nem vonják vissza az egészet.
- Annak ellenére, hogy a miniszterelnöknek szándékában állt a változtatás?
- Igen! Gondoljon csak bele: ha komoly lett volna a szándéka az adó csökkentéséről, miért nem a költségvetés elfogadása előtt tette ezt, két hónappal ezelőtt? Miért a távoli jövőbe, jövőre ígérgeti?
- Ön azonban úgy fogalmazott: az egésznek nem ez volt a tanulsága. Akkor mi?
- Az, amiről nem mert beszélni. 133 nap. Ennyi idő telt el az utolsó beszéde óta. Ez sem volt elég arra, hogy olyan eredményt mutasson fel, ami mindenkinek a javát szolgálja. Nem beszélt például arról, hogy miért sebezhető a forint? Mi van azokkal, akik svájci frankban vagy euróban vettek fel hitelt? Mikor lesz euró? Gyurcsány Ferenc elődje, Medgyessy Péter ugyanis azt mondta: 2007-ben lesz euró. Nekem úgy tűnik: ahogy múlik az idő, egyre távolabb kerül tőlünk ez az időpont.
De a legtragikusabb, hogy Gyurcsány Ferenc nagyobb adósságot csinált, mint Kádár János. A Kádár-rendszer összesen 21 milliárd dollár államadósságot hagyott maga után, Gyurcsány Ferenc pár év alatt további 25 milliárdot. És ez azt jelenti, hogy jelen pillanatban minden magyar állampolgárnak van másfél millió forintos adóssága.
- Szó esett az esélyegyenlőségről is. Mit szól a miniszterelnök ez irányú törekvéseihez?
- Valóban esett szó, az esélyteremtésről. Mi is támogatjuk a leszakadt rétegek felemelését, a szegénység, a munkanélküliség megszüntetését. Meg kell akadályozni, hogy az emberek kiszoruljanak az egészségügyi ellátásból és az oktatásból. Ezen a lehetetlen állapoton változtatni kell! A Gyurcsány-kormány gyakorlatában azonban az esélyegyenlőség nem azt jelentette, hogy a leszakadt rétegeket felemelik, hanem azt, hogy a magyar társadalom nagy része elszegényedett, munkanélkülivé vált, kiszorultak az egészségügyből, és az oktatásból. Kérdezem én: hol van itt a magyar társadalom 98 százalékának esélyegyenlősége a szocialista-nagykapitalistákkal szemben? Hol van egy magyar gazdának esélyegyenlősége a Gráf József-féle nagybirtokosokkal szemben? Hol van egy magyar vállalkozónak esélyegyenlősége a Hajdúbét-es Bajnai Gordon-féle milliárdosokkal szemben?
- De a tulajdonhoz való jutást Önök is helyesnek tartják, nem?
- Igen, a tulajdonhoz juttatás helyes gondolat, de hol van már az állami tulajdon nagy része?! Nem tudom elhessegetni magamtól a gondolatot, hogy e mögött a javaslat mögött egy hátsó megfontolás is van, hogy miután eltüntették az állami vagyon 90 százalékát, most 1 százalékot ígérnek az embereknek, hogy ne feszegessék azt, hogy hova tűnt az a 90 százalék. A tulajdonhoz juttatásnak a lényege az lenne, hogy erős középréteg legyen Magyarországon. A jelenlegi kormányzás következtében Magyarországon nem egy európai típusú társadalomszerkezet alakult ki, ami erős középrétegeket jelent, hanem egy dél-amerikai típusú társadalomszerkezet: fönn egy milliárdos, korlátlan lehetőségű nagytőkés „elittel", lent pedig a szegény és kiszolgáltatott emberek millióival. Hárommillió ember él ma Magyarországon a létminimum közelében. Ez tragikus.
- Mindezekre figyelemmel, hogy foglalná össze a miniszterelnöki beszédet?
- Engedje meg, hogy Pilinszky szavaival éljek: „beteljesítve bukásod fokozatait”.
Dávid Edit
Megosztás: