A jegybank pénzügyi rendszerelemzési igazgatóságának vezetője kifejtette: az elszámolás szabályozását több jegybanki rendeletben rögzítik. Ezek közül az első, „az alaprendelet” a rendszeresen és határidőre fizető adósokra vonatkozik majd. A speciális eseteket – a késedelembe esett ügyfelek, az árfolyamgátban részt vevők ügyét – külön „alrendelet” fogja szabályozni.

Az elszámolás lényegi elemei megegyeznek majd az MNB által július végén közzétett, a hitelszerződések újraszámítását bemutató alapelvekkel, melyeket az árfolyamrés semmissége miatt kell alkalmazni – mutatott rá.

A módszertan alapelve – a túlfizetések előtörlesztésként való elszámolása – önmagában könnyen átlátható, azonban a speciális esetek (a nem teljesítő hitelek, a kedvezmények, az egyedi banki konstrukciók) elszámolása összetett szabályok előírását igényli, emiatt az MNB folyamatosan egyeztet a Magyar Bankszövetség képviselőivel. Így az elszámolással kapcsolatos MNB-rendelet hatályba lépésekor a bankok már széles körű információval fognak rendelkezni a módszertan részleteiről – fűzte hozzá az igazgató. Vonnák Balázs hangsúlyozta: az MNB célja az, hogy a devizahitelek elszámolása minél hatékonyabban valósuljon meg.

Érezhető tehercsökkenés

A Magyar Nemzeti Bank hétfőn indította el azt a két tendert, amely a lakossági devizahitelek kivezetéséhez, az elszámoláshoz és a forintosításhoz szükséges devizamennyiséget biztosítja majd.

A fideszes Gulyás Gergely egy hete arról beszélt, hogy 20 és 40 százalék közötti törlesztőrészlet-csökkenés várható az adósok 99 százalékánál. A banki elszámolásnak legkésőbb jövő év február 28-ig kell megtörténnie, így jövő tavasztól kezdve érezhetően csökkennek a devizahitelesek terhei, és reményeik szerint az a pénz, ami a családoknál marad, a gazdaság növekedéséhez fog hozzájárulni.


MNO
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet