Az államtitkár közlése szerint a program része hivatásetikai kódex kiadása a közigazgatási szervek munkatársai számára június 30-ig, emellett az alapvető etikai normák és a korrupcióval szembeni értékek és ismeretek beépülnek a Nemzeti alaptantervbe (NAT), és a lakosság korrupcióellenes ismereteit is szeretnék tájékoztató programokkal, kampánnyal növelni.
A lakosság körében a korrupció érzékelése igen magas szintű, öt emberből négy említi mint létező problémát, és a kutatások szerint 63 százalék véli úgy, hogy ma kapcsolatok és korrupció nélkül nem lehet előrejutni – jelezte az államtitkár, hozzátéve: ezt az arányt 50 százalékra szeretnék csökkenteni.
Az egyik legelterjedtebbnek az egészségügyi korrupció mellett a közbeszerzéseket tartják, a vállalkozások 57 százaléka állítja, hogy korrupció nélkül nincs közbeszerzés. Ezt az arányt szeretnék 45 százalékra leszorítani – közölte.

Megelőzés

Rétvári Bence kiemelte: a program nem kizárólag a büntetőjog eszközével harcol a korrupció ellen, hanem igyekszik a megelőzésben is minél nagyobb lépéseket tenni. Ez azt jelenti – magyarázta az államtitkár, hogy a „kormányzati szervezetrendszer ellenálló-képességét növelnék”. Ennek személyi, szervezeti és társadalmi vetületét vázolva elsődleges célterületként a minisztériumokat jelölte meg, majd kitért a központi közigazgatásban dolgozókra és egyéb állami szervek munkatársaira is.
Az Állami Számvevőszékkel és a Nemzeti Közigazgatási Intézettel közösen olyan képzéseket indítanak majd, amelyek az egyes kormánytisztviselők korrupciófelismerési képességeit javítják. A jogszabályok elkészítésekor a hatásvizsgálat része lesz a korrupciós kockázatok felmérése, és szólt a bejelentő védelmi rendszer kiépítéséről és megerősítésétől is. A lényeg, hogy maga a szervezet küszöbölje ki azokat a korrupciós utakat, formákat, amelyek megjelennek. Ezt az integritásirányítási rendszert idén két szervnél, év végétől fokozatosan először a tárcáknál, majd az általuk felügyelt intézményeknél vezetik be.
A tárcák belső korrupcióellenes bejelentéskezelő rendszerét pedig szeptember 30-ig kell kialakítani.

Összefoglalókat kell készíteni

A parlamenti államtitkár jelezte: évente összefoglalót kell készítenie a korrupcióellenes tevékenységéről az ÁSZ-nak, az OBH-nak, a GVH-nak, a közbeszerzési hatóságnak, a PSZÁF-nak, a Legfőbb Ügyészségnek, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak.

Áttekintik továbbá a közbeszerzési jogszabályokat, a büntetőjogszabályokat és a pénzügyi és költségvetési támogatásokról szóló jogszabályokat is – jelezte. Kitért továbbá arra, hogy Magyarország csatlakozni fog a nyílt döntéshozatali és korrupcióellenes fellépésre vonatkozó deklarációhoz, amelyet tavaly szeptemberben hirdettek meg.

A rendszerváltás óta nem volt ilyen

Rétvári Bence úgy fogalmazott: ilyen jellegű, kormányzati szintű program a rendszerváltás óta nem volt, pedig igen nagy szükség lett volna rá. Mint mondta, még ebben a kormányzati ciklusban szeretnének eredményeket elérni, és bízik benne, hogy sikerül érzékelhetően visszaszorítani ezt a jelenséget.
„Anélkül, hogy az állam önmagán nem kezdi el a korrupcióellenes fellépést, nem várható a gazdasági és a társadalmi korrupció visszaszorulása” – állapította meg, hozzátéve: az is fontos, hogy a társadalom ne csak a büntetőjog, hanem az etikai alapelvek alapján is elutasítsa ezt a jelenséget.

Már korábban is tettek az ügyért

A parlamenti államtitkár felidézte, hogy 2010 szeptemberében a magyar kormány az elsők között csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához az alapítók után, megerősítették a bíróságokat és az ügyészséget a korrupcióellenes tevékenységükben. Mint kifejtette: az ügyészség tavaly egymilliárd forintból felállított egy 55 fős szervezetet, amelynek célja kifejezetten a korrupcióellenes bűncselekmények felderítése. Kitért arra is, hogy a bíróságokat az előző esztendőben többek között azért támogatták meg 3 milliárd forinttal, hogy az ügyek minél hamarabb befejeződjenek.
Utalt arra, hogy a közigazgatási tárca vezetője tavaly novemberben megállapodást írt alá, amely szervezetközi együttműködést ír elő a korrupció visszaszorítására a kormányzat, az ÁSZ, a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság között.
Szólt arról, hogy várhatóan 2013. július 1-jén lép hatályba az új büntető törvénykönyv (Btk.), amelynek társadalmi vitája zajlik. Az új Btk. szigorúbb büntetési tételeket határoz meg a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatban – jelezte.

Minden társadalmi partner elismerte – folytatta –, hogy a korrupció visszaszorítása terén fontos volt a kormányzat elmúlt időszakban végzett elszámoltatási tevékenysége. A korrupciós kockázatok csökkentéséről szólt az állami vagyonnal való felelős gazdálkodásról elfogadott, és a nemzeti vagyonról szóló törvény. Ezek bezárják azokat a kiskapukat, amelyek a nemzeti vagyon kijátszására, a közérdek megkárosítására adtak lehetőséget – hangzott el.


MTI/MNO