A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) két szakértője, Paizs László és Kiss András által készített elemzés a szabályozási környezettel kapcsolatban több olyan tényezőre is felhívja a figyelmet, amelynek újragondolását a GVH korábban felvetette. Az egyik ilyen terület az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének kiszélesítése, amely a GVH szerint nem a verseny és a piacnyitás melletti jogalkotói elkötelezettségre engedett következtetni. A kutatók úgy fogalmaztak, hogy "a közüzemi szolgáltatók jogutódjaiként létrejött egyetemes szolgáltatók egyelőre csak a saját korábbi szolgáltatási területükön tevékenykednek és új szereplők sem jelentek meg a piacon".

Egy másik fontos, a piaci viszonyokat befolyásoló terület a kötelező átvétel (kát) rendszere. A rendszerben jelenleg olyan termelési technológiával (kapcsolt hő- és áramtermelés) rendelkező erőművek is működnek, amelyek piaci alapon is értékesíthetnék termékeiket, így a versenyhivatal szerint a kát a szabad piac kínálati oldaláról indokolatlanul kivon olyan piaci szereplőket, amelyek növelhetnék a verseny intenzitását a magyarországi termelők között. A kát jelenlegi formájában garanciát jelent a jogosult erőművek számára, hogy a megtermelt energiát maradéktalanul megvásárolják tőlük, mégpedig olyan áron, amely jelentősen meghaladja a piaci árakat.

Ráadásul a kát-termelés a 2007-es 5 TWh-ról 2008-ra 6,1 TWh-ra nőtt, 2009-ben pedig a Mavir Zrt. előrejelzése alapján eléri a 7,5 TWh-t, ez azt jelenti, hogy az összes hazai áramtermelésen belül a kát súlya idén meghaladja a húsz százalékot. Az új szabályozási rezsimben a kötelező átvételre vonatkozó kötelezettség a villamos energia fizikai átvételét is jelenti, ez pedig tovább növeli a kereskedők tervezési költségeit.

A nagykereskedelmi áramárban bekövetkezett 2008-as áremelkedések mögött a REKK piacszerkezeti okokat, a balkáni kereslet változását, az értékesítés technikáját, valamint a szabályozási bizonytalanságot egyaránt látja. Problémásnak tartják azt is, hogy az árak emelkedése 2009-ben is folytatódott, holott a hosszú távú áramvásárlási megállapodások felbontása nyomán a szabad piac kínálati oldalán megjelent a Dunamenti és az AES Tiszai erőmű is.

A tanulmány adatai szerint a 2007-es és a 2008-as éves termékekre vonatkozó nagyaukciókon a 2008-ra és 2009-re vonatkozó áraknál jelentős (10 euró/MWh feletti) felár volt érvényesíthető a német áramtőzsde referenciaárához képest, e felár - valószínűleg a válság okozta túlkínálat miatt - 2009 szeptemberére néhány euróra csökkent a magyar piacon. A GVH szerint továbbra is a magyar piac nagy hiányossága az alacsony fokú átláthatóság, a transzparenciát szolgáló áramtőzsde felállításának elmaradása, valamint az ezek hiánya nyomán fellépő információs aszimmetria a kereskedők és a fogyasztók között.

A versenyhivatal osztja a REKK álláspontját abban, hogy a magyarországi villamosenergia-piac kínálati oldalának szerkezetében továbbra sem volt olyan jelentőségű változás, amely hatékonyan elősegíthetné a piaci verseny fokozódását. Mivel az import komoly nyomást képes gyakorolni a nagykereskedelmi értékesítésre, ezért a GVH szerint versenypolitikai szempontból fontos fellépni minden olyan piaci vagy jogalkotói magatartással szemben, amely valamilyen módon korlátozza a piac likviditását.

A kínálati oldal problémáira hosszú távon az új, piaci alapon megépített termelői kapacitások bekapcsolása jelenthet megoldást, rövid távon pedig a kát-rendszerből indokolatlanul profitáló erőművek versenypiacra kényszerítése, továbbá az importkapacitások biztosítása növelheti a likviditást.

forrás: Napi Gazdaság