Az Európai Beruházási Bank (EIB) 440 millió eurós, 2013-ig felhasználható, a gazdasági versenyképességet támogató hitelkeretet biztosít Magyarországnak – jelentette be Philippe Maystadt, az EIB elnöke és Veres János pénzügyminiszter.

A tárcavezető elmondta, a hitelkeret az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) gazdaságfejlesztési operatív programjának nemzeti hozzájárulásához nyújthat fedezetet.

Philippe Maystadt szerint a hitelszerződés az Európai Unió pénzintézete által képviselt hat prioritás közül háromnak is eleget tesz. A hitelkeretből ugyanis kutatás-fejlesztési, valamint kis- és középvállalkozásokat támogató pályázatok valósulhatnak meg a gazdasági válság által érzékenyen érintett egyik tagállamban – fűzte hozzá a bankelnök.

Veres János közölte: a pályázatokból finanszírozott beruházások elsősorban a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra kiépítésére, valamint az ipar, az energetika, a telekommunikáció, az innováció, illetve az oktatás területét érintik. A pénzügyminiszter elmondta: a szerződés maximális futamideje 25 év, a kamat megállapítására pedig csak a lehíváskor kerül sor. A legfeljebb 15 lehívást engedélyező szerződés 132 millió euró igénybevételét teszi lehetővé 2009-ben, míg az utolsó felhasználásnak 2013-ig kell megtörténnie.

Az EIB vezetője korábban kijelentette: az unió pénzintézete felgyorsítja azokat a projekteket, amelyeket a likviditási gondokkal küszködő országokban, így Magyarországon és a balti államokban valósítanak meg.

Magyarország korábban 20 milliárd eurós mentőcsomagot kapott a nemzetközi Valutaalaptól (IMF), az Európai Uniótól és a Világbanktól. Az októberi megállapodás értelmében az IMF 12,5 milliárd euró összegű segítséget 17 hónapos készenléti hitelkeret formájában nyújtotta. Az EU fizetésimérleg-javító alapja 6,5 milliárd euróval, a Világbank pedig 1 milliárd euró hitellel támogatta Magyarországot.

Az őszi rendkívüli pénzügyi segítség nélkül Magyarországot az államcsőd fenyegette volna, miután az állampapírok eladása egyre nehezebbé vált a nemzetközi pénzügyi válság, illetve a befektetői bizalom hiánya miatt.

Forrás: zoom.hu