A közoktatásban részt vevő diákok száma több mint húszezerrel csökkent a tavalyihoz képest, és az idén közel százezren ülnek be először az iskolapadokba. Aggasztó demográfiai mutató, hogy a kisiskolások 23 százalékkal kevesebben vannak, mint a tanév végén a közoktatásból kilépő 18 éves diákok. Az általános iskola első osztályában és az alsó tagozaton azonban úgy tűnik, végre lassan megáll a diáklétszám csökkenése. A középiskolába beiratkozók száma most mintegy 130 ezer, ezt a korosztályt a következő években fogja elérni a létszámcsökkenés.

A gyermeklétszám csökkenésével indokolta a kormányzat az utóbbi évek néha nagy port felkavaró iskolabezárásait. Az oktatási tárca tájékoztatása szerint tavaly több mint ötszázzal kevesebb általános iskola, és szintén félezerrel kevesebb óvoda működött. Ez nem pusztán intézménybezárásokat jelentett, hanem sok helyen összevonásokat, tagintézménnyé alakulásokat, kényszerű módon intézmények összeházasítását vonta maga után.

Idén a két legfontosabb, iskolákat, diákokat érintő újítás a középiskolai helyi felvételik eltörlése, és az úgynevezett nem szakrendszerű oktatás bevezetése. Az idei tanévben jelentősen átalakul a középiskolai felvételi. Eddig ugyanis minden gimnázium maga szabhatta meg, milyen akadályokat kell vennie a hozzá jelentkező diákoknak. Elsősorban az elitiskolák preferálták a helyi felvételiket, amelyekkel alaposan megszűrhették a bekerülőket. A jövőben erre már nem lesz lehetőségük. Az új jogszabály ugyanis eltörli a helyben összeállított írásbelik lehetőségét. Idén minden középiskola vagy kizárólag az adott diák tanulmányi eredményei, vagy a tanulmányi eredményei és az Oktatási Hivatal által központilag kiadott egységes – matematikai és magyar nyelvi készséget mérő – kompetenciaalapú feladatlapokra épülő írásbeli vizsga alapján dönthet a felvételről. Ezen írásbelik eredményét minden középiskolának el kell fogadnia.

A másik fontos, minden iskolát érintő újdonság az úgynevezett nem szakrendszerű oktatási forma bevezetése, egyelőre az ötödik évfolyamon. (Következő tanévben már az 5. és a 6. évfolyamon is.) Ez azt jelenti, hogy a hagyományos szaktárgyi órák terhére, azok 20-50 százalékában (az iskola dönti el, hogy ezen belül pontosan milyen arányban) a diákok alapkészségeit – írás, olvasás, matematikai készségek – kell fejleszteniük a pedagógusoknak. Például magyarórán nem a „tananyagot kell átvenni”, hanem az olvasás-szövegértést kell gyakoroltatni.

A nem szakrendszerű oktatás bevezetésére a felső tagozatban azért került sor, mert az utóbbi évtizedben több hazai és nemzetközi felmérés szerint elég lesújtóak a magyar tanulók szövegértési és problémamegoldási területen elért eredményei. Az is kiderült, hogy azoknak az angolszász és skandináv országoknak a 15 éves tanulói, amelyeknél az iskolai oktatás alapozó időszaka hat évig tart, lényegesen jobb eredményeket értek el a sokat emlegetett PISA-vizsgálatokban, mint ahol csak négy év áll rendelkezésre az írás-olvasás és a matematikai logikai készségük kialakítására.

Az idei tanév rendje szerint a tanév első napja szeptember 1-je, ami idén épp hétfőre esett, úgyhogy rögtön teljes héttel nyitottak az iskolák. A vakáció utolsó betűje 2009. június 15-én kerülhet majd fel a táblákra. A tanév 181 napból áll az általános, 180 napból a középiskolákban. Az őszi szünet hivatalosan október 27-től 31-ig tart, de az október 23-i nemzeti ünneppel és a hétvégékkel együtt 11 napot pihenhetnek a diákok. A téli szünet december 22-től 31-ig tart, de csak január 5-én kell majd először iskolába menni. A tavaszi szünet április 9-től 14-ig tart.

Összeállította: elena