Kedvencekhez
Ki gyógyít öt év múlva?
2008. május 20.,kedd 20:23 |
Öt év múlva alig lesz orvos a kórházakban, a gyógyításhoz előírt minimumfeltételekhez szükséges 11 ezer doktorból már ma 2000-2500 hiányzik, az utánpótlás akadozik. Pedig a gyógyítókat nehezebb pótolni, mint betömni az intézmények dologi finanszírozásában keletkezett rést. Ez utóbbi ugyanis viszonylag gyorsan, pénzátcsoportosítással megoldható, ám a szakorvosképzés ideje nyolc-tíz év. Erről is tárgyalna a Magyar Kórházszövetség az új egészségügyi miniszterrel mondta a Világgazdaság kérdésére Varga Ferenc elnök.
Megosztás:
A szövetség levélben invitálta Székely Tamást, vegyen részt a vezetői ülésükön, amelyen javaslatokkal állnak elő a gyógyítói ágazatban meglévő gondok, köztük a létszámhiány enyhítésére. Kiszámítható életpályamodellre van szükség – mondta az elnök, aki szerint a doktorhiányt súlyosbítja az elöregedő orvosi kar, a fiatalok számára pedig a cseppet sem vonzó pálya. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Intézetének felmérése szerint a kétéves rezidensi gyakorlatot végzettek hatvan százaléka külföldre pályázik. Ez nem csak a hazai betegellátás kára, távozásukkal a fiatalok kiképzésére fordított 10-15 millió forint is kárba vész.
Varga Ferenc azt tapasztalja, hogy míg korábban a távozók helyére jöttek magyarul beszélő román és szlovák doktorok, ma már Európa gazdagabb térségeibe állnak tovább, vagy visszamennek az anyaországba. Anyagilag ugyanis mindkét esetben jobban járnak. Elmondta azt is, az idei kötelező ötszázalékos közalkalmazotti fizetésemelést az intézmények vezetői végrehajtották, ám a forrásszűkében lévő tulajdonos önkormányzatok többsége még nem utalta át annak fedezetét a számukra. Így, mivel a kórházi büdzsé egységes – annak átlagosan 65 százaléka bér –, átmenetileg tovább nő a kifizetetlen számla. Az adósságállomány tavaly meghaladta az 52 milliárd forintot, s ugyan az újabb felmérés e pillanatban készül, ám a változatlanul szegényes finanszírozás miatt most sem várható jobb eredmény.
Kevés a háziorvos is, a 6800 praxisból 160 tartósan betöltetlen, s 1400 doktor – megélhetési okok miatt – jóval a nyugdíjkorhatáron túl dolgozik – tudtuk meg Éger Istvántól, a Magyar Orvosi Kamara elnökétől. A szervezet ugyan ígéretet kapott a rég várt praxisalap létrehozására – ebből jutna pénz azoknak a fiataloknak, akik praxist vásárolnának –, ám erre valószínűleg csak jövőre kerülhet sor.
A szaktárca új irányítója a beiktatását követően egyeztető tárgyalásokat ígért a szakmai szervezeteknek, s programjának középpontjába az ágazatban dolgozók presztízsének visszaállítását helyezte. Székely Tamás partnerséget ajánlott egy olyan életpályamodell gyors elkészítéséhez, amely kiszámíthatóságot, erkölcsi megbecsülést jelent. Ez utóbbit nem lesz könnyű visszaállítani, bár a miniszter napokban tett megjegyzése biztató: nemcsak az orvosok, de a betegek gyógyulásba vetett bizalmának elvesztése miatt is kár, hogy az egészségügy korábbi első számú embere úgy minősítette a doktorok munkáját: a diagnózisok harmada téves. A kórházszövetség állásfoglalásban rögzítette: az egészségügyi dolgozók megbecsülése, munkájuk erkölcsi és anyagi elismerése a reform támogathatóságának alapvető követelménye.
Forrás: vg.hu
Varga Ferenc azt tapasztalja, hogy míg korábban a távozók helyére jöttek magyarul beszélő román és szlovák doktorok, ma már Európa gazdagabb térségeibe állnak tovább, vagy visszamennek az anyaországba. Anyagilag ugyanis mindkét esetben jobban járnak. Elmondta azt is, az idei kötelező ötszázalékos közalkalmazotti fizetésemelést az intézmények vezetői végrehajtották, ám a forrásszűkében lévő tulajdonos önkormányzatok többsége még nem utalta át annak fedezetét a számukra. Így, mivel a kórházi büdzsé egységes – annak átlagosan 65 százaléka bér –, átmenetileg tovább nő a kifizetetlen számla. Az adósságállomány tavaly meghaladta az 52 milliárd forintot, s ugyan az újabb felmérés e pillanatban készül, ám a változatlanul szegényes finanszírozás miatt most sem várható jobb eredmény.
Kevés a háziorvos is, a 6800 praxisból 160 tartósan betöltetlen, s 1400 doktor – megélhetési okok miatt – jóval a nyugdíjkorhatáron túl dolgozik – tudtuk meg Éger Istvántól, a Magyar Orvosi Kamara elnökétől. A szervezet ugyan ígéretet kapott a rég várt praxisalap létrehozására – ebből jutna pénz azoknak a fiataloknak, akik praxist vásárolnának –, ám erre valószínűleg csak jövőre kerülhet sor.
A szaktárca új irányítója a beiktatását követően egyeztető tárgyalásokat ígért a szakmai szervezeteknek, s programjának középpontjába az ágazatban dolgozók presztízsének visszaállítását helyezte. Székely Tamás partnerséget ajánlott egy olyan életpályamodell gyors elkészítéséhez, amely kiszámíthatóságot, erkölcsi megbecsülést jelent. Ez utóbbit nem lesz könnyű visszaállítani, bár a miniszter napokban tett megjegyzése biztató: nemcsak az orvosok, de a betegek gyógyulásba vetett bizalmának elvesztése miatt is kár, hogy az egészségügy korábbi első számú embere úgy minősítette a doktorok munkáját: a diagnózisok harmada téves. A kórházszövetség állásfoglalásban rögzítette: az egészségügyi dolgozók megbecsülése, munkájuk erkölcsi és anyagi elismerése a reform támogathatóságának alapvető követelménye.
Forrás: vg.hu
Megosztás:
