Kedvencekhez
Tandíj: igen, vagy nem?
2008. február 19.,kedd 16:29 |
A március 9-i népszavazás egyik kérdése a tandíj eltörlésére vonatkozik. Az egyetemi felvételi jelentkezési határidő február 15-én lejárt, de az oktatási tárca valószínűleg csak március közepén, vagyis a népszavazás után árulja el, hogy hányan jelentkeztek az idén egyetemre, főiskolára. Nem lenne meglepő, ha csak azért hoznák voksolás után nyilvánosságra az adatokat, mert a tandíj bevezetése miatt drámaian csökkent a jelentkezők száma.
Megosztás:
Az oktatási tárca már szeptemberben utalt arra, hogy nem a bevezetendő tandíj miatt várható az egyetemre, főiskolára jelentkezők számának drasztikus csökkenése. Demográfiai adatokkal érveltek, melyek szerint folyamatosan csökken az érettségizők száma, így értelemszerűen egyre kevesebb a felvételiző is. Az adatokat nézve kiderül, hogy szó sincs erről: tavaly ugyanis négyezerrel többen érettségiztek, mint egy évvel korábban, ennek ellenére több mint 24 ezerrel kevesebb fiatal jelentkezett a felsőoktatásba, mint 2006-ban.
Ha több évre visszamenőleg megvizsgáljuk az adatokat, kiderül, hogy 2004-ben 167 ezer fiatal jelentkezett egyetemre vagy főiskolára, 2007-ben már csak 108 ezer. A 2007-ben felvett diákoknak másodévtől kezdve alapképzésen évi 105 ezer, mesterképzésen 150 ezer forintot kell fizetniük tanulmányaikért. A diákok azonban olyan felsőoktatást szeretnénk, amelyben a tehetség számít, nem az, hogy kinek van évi 105 ezer forintja. Azt szeretnék, ha a továbbtanulás nem attól függne, hogy a szülők ki tudják-e ezt a pénzt fizetni. Ha bevezetik a tandíjat, akkor azok lesznek majd orvosok és pedagógusok, akik ezt anyagilag megengedhetik.
Az Országos Felsőoktatási Információs Központ 2007-es felvételi statisztikáiból kiderül, hogy az első helyes jelentkezéseket alapul véve az ELTE a legnépszerűbb, 10426-an szerettek volna bekerülni ebbe az intézménybe. A listán az ELTE-t a Pécsi Tudományegyetem követi 8397 fővel, a Szegedi Tudományegyetem 7603-mal, a Debreceni Egyetem 7520-szal, az ötödik a Budapesti Corvinus Egyetem, ahová 6121-en adták be felvételi kérelmüket. A statisztikák azonban azt is mutatják, hogy még ezekben a népszerű intézményben is 17-29%-kal kevesebb volt a felvételizők száma az előző évhez képest. A kalocsai kistérségből 2004-ben még 813-an felvételiztek valamilyen felsőoktatási intézménybe, míg 2007-ben csupán 575-en. Érdekességképpen utánanéztem a Tomori Pál Főiskola adatainak is. 2005-ben még 510-en, míg 2007-ben csak 358-an szerettek volna bejutni a főiskolára.
Ugyanakkor az is tény, hogy némileg csökkent a felsőoktatás presztízse. Az érettségi előtt állók azt tapasztalják, hogy az egyetemet, főiskolát végzettek egy része nem tud elhelyezkedni, vagy a végzettségéhez képest méltatlan beosztásban, kevés fizetésért kénytelen dolgozni. Így nem csoda, hogy sokan úgy döntenek, inkább megbecsült kétkezi munkát választanak maguknak. A munkaerőpiacon egyébként nem az egyetemet végzettekből van hiány, hanem az ügyes burkolóból, gázszerelőből meg az olyan kőművesből, aki képes húzni egy egyenes vonalat.
Illés L. Adrienn
Ha több évre visszamenőleg megvizsgáljuk az adatokat, kiderül, hogy 2004-ben 167 ezer fiatal jelentkezett egyetemre vagy főiskolára, 2007-ben már csak 108 ezer. A 2007-ben felvett diákoknak másodévtől kezdve alapképzésen évi 105 ezer, mesterképzésen 150 ezer forintot kell fizetniük tanulmányaikért. A diákok azonban olyan felsőoktatást szeretnénk, amelyben a tehetség számít, nem az, hogy kinek van évi 105 ezer forintja. Azt szeretnék, ha a továbbtanulás nem attól függne, hogy a szülők ki tudják-e ezt a pénzt fizetni. Ha bevezetik a tandíjat, akkor azok lesznek majd orvosok és pedagógusok, akik ezt anyagilag megengedhetik.
Az Országos Felsőoktatási Információs Központ 2007-es felvételi statisztikáiból kiderül, hogy az első helyes jelentkezéseket alapul véve az ELTE a legnépszerűbb, 10426-an szerettek volna bekerülni ebbe az intézménybe. A listán az ELTE-t a Pécsi Tudományegyetem követi 8397 fővel, a Szegedi Tudományegyetem 7603-mal, a Debreceni Egyetem 7520-szal, az ötödik a Budapesti Corvinus Egyetem, ahová 6121-en adták be felvételi kérelmüket. A statisztikák azonban azt is mutatják, hogy még ezekben a népszerű intézményben is 17-29%-kal kevesebb volt a felvételizők száma az előző évhez képest. A kalocsai kistérségből 2004-ben még 813-an felvételiztek valamilyen felsőoktatási intézménybe, míg 2007-ben csupán 575-en. Érdekességképpen utánanéztem a Tomori Pál Főiskola adatainak is. 2005-ben még 510-en, míg 2007-ben csak 358-an szerettek volna bejutni a főiskolára.
Ugyanakkor az is tény, hogy némileg csökkent a felsőoktatás presztízse. Az érettségi előtt állók azt tapasztalják, hogy az egyetemet, főiskolát végzettek egy része nem tud elhelyezkedni, vagy a végzettségéhez képest méltatlan beosztásban, kevés fizetésért kénytelen dolgozni. Így nem csoda, hogy sokan úgy döntenek, inkább megbecsült kétkezi munkát választanak maguknak. A munkaerőpiacon egyébként nem az egyetemet végzettekből van hiány, hanem az ügyes burkolóból, gázszerelőből meg az olyan kőművesből, aki képes húzni egy egyenes vonalat.
Illés L. Adrienn
Megosztás:
