Farkas Sándorné Terike gyerekkorában gépi hímző édesanyja szoknyája mellett leste el a kalocsai mintákat. Vérében van a motívumkincs. 1975-ben, amikor legkisebb fiával volt gyesen hasznosítani kezdte a tanultakat.

Örömét, megnyugvását a tojásfestésben, karcolásban, pingálásban, újabban üveggravírozásban találta meg. Munkájába szívét, lelkét belerajzolja. Szabadkézzel, fantáziájára hagyatkozva születnek keze nyomán a szebbnél szebb tárgyak. Az ország sok településére viszi el városunk hírét.