A Fesztiválkert pénteki programján délután öt órától kalocsakörnyéki csoportok szórakoztatták a közönséget.
Először a Liszt Ferenc AMI Dudás Szilvia vezette gyermekcsoportjai léptek színpadra. Előbb a nagyobbacskákból álló Eperföldi csoport és a „Gyerökök” csoportja mutatta be műsorát. A 2-4. osztályos gyermekekből álló, harmincfős csoport Magyarország több tájegységeinek – hegyköz, rábaköz, somogy – táncai mellett mindenekelőtt Kalocsa táncait tanulja. Tavasszal a kiskőrösi régiós minősítő versenyen arany minősítést szereztek, a nyár elején pedig a balatonboglári Méta fesztiválon mutatkoztak be nagy sikerrel: ott Illés Zoltán koreográfiájával első helyezést értek el. A nyári táncos táborban még több népi játékkal, énekkel, tánccal gazdagodhat tudásuk.
Most bemutatott, szintén Illés Zoltán által jegyzett, Vásárban című koreográfiájuk hegyközi táncokat vonultatott föl.
Ezt követően a kisebbek, az iskola 5-7 éves korosztályt foglalkoztató Négykézláb csoportja mutatta meg tudását. A 45 fős csoportban a gyerekek kalocsai játékokkal és a tánc alapjaival ismerkednek a tanév során. A nyár folyamán táncos táborban vesznek részt, ahol még több népi játékkal, énekkel, tánccal gazdagodhat tudásuk. Tavasszal a Szegedi Százszorszép fesztiválon sikerrel mutatkoztak be: mind a nézők, mind a szakmai zsűri nagy tetszéssel fogadta produkciójukat. Mostani műsoruk címe: „Gólyás” – Kalocsai játékok.



A feltörekvő generációk produkciói után az idősebb korosztály képviselői következtek: előbb a Mezei Virágok Népdalkör, majd a Szakmári Mönyecskék csoportjának előadása került sorra.
A szakmári és környékbeli asszonyokból két éve alakult csoport célja a helyi hagyományok felkutatása és megőrzése, mind a viselet, mind a tánc területén. Tavaly az országos minősítő versenyen az ifjúsági csoporttal együtt jó minősítést szereztek, ami egy kezdő csoportnál dicséretes teljesítmény. Ugyanaz év nyarán a Csíkszeredán-Csíksomlyón megrendezett 1000 Székely lány találkozóján méltán képviselték Magyarországot. Táncaikbana régi hagyományokat, mint a tollfosztást, asszonybált, disznótort dolgozzák fel.
Ezúttal a híres szakmári párnatáncot mutatták be.



A fesztivál következő programja az esti gála volt az Érsekkertben, de utána újra a Fesztiválkert és a Folk kocsma lett a pezsgés közontja: táncház várta az érdeklődőket, igazi utacabáli hangulattal.
De itt a gálaműsor idején, hivatalos szakmai program híján sem állt meg az élet: a Garboncás játszórét fajátékai állandó használatban voltak, és nem csak a gyerekek tették próbára ügyességüket egy-egy játékkal.



Este azán Azerbajdzsán táncosaival, valamint a Juhász zenekarral közösen mulathatott hajnalig a fesztiválozók sokasága, a többi föllépő csoporttal együtt.
Itt nyilvánul meg a fesztivál fő üzenete: nincs szebb, mint amikor olyan népek fia, akiket a történelem viharai és a politika ármánya esetenként a nem is túl régi időkben ellenséges viszonyba sodort, így szerbek, horvátok, magyarok, bolgárok és más nemzetek képviselői egymás kezét fogva táncolnak, szívükben tiszta örömmel, magyar és azeri dallamokra, s tanulhat ki-ki olyan dallamokat, táncokat, amelyeknek egy-egy lépésében, fordulatában saját, őseiktől öröklött kultúrájának elemeire – egymás szemében saját magára – ismerhet.

–C–