Hagyományos menettánc táncosok százaival

Csütörtök délután 17 órától tartották a fesztivál leglátványosabb és talán legtöbbek által várt programját, a több száz táncost felvonultató hagyományos menettáncot. A város főutcáján végigvonultak Kalocsa, Hajós, Dusnok, Miske-Drágszél, Szakmár, Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Románia, Bulgária, és a díszvendég Azerbajdzsán csoportjai, amelyek egytől egyig ízelítőt adtak néptáncos kultúrájukból. A színes, hagyományos viseletek mellett a tánclépések és autentikus muzsikák forgatagába csöppent bele, aki ellátogatott Kalocsa belvárosába.



Büszkék lehetünk helyi és környékbeli hagyományőrző együtteseinkre, hogy a legfiatalabbtól a legidősebb korosztályig fölvonultatták tagjaikat, és bebizonyították, hogy az itt élők nem csupán ápolják évszázadokon átörökített hagyományaikat, hanem mindennapjaik részeként tekintenek rá, ebben élnek.



Debütáló színpad a jubiláló fesztiválon

Este nyolc órára az Érsekkert impozáns szabadtéri színpadához várták az érdeklődőket, melynek lelátója csordultig megtelt mire Fekete Antal, az est házigazdája felkérte Török Ferencet, Kalocsa polgármesterét, hogy nyissa meg a XX. Duna Menti Folklórfesztivált.

Az angolul kivetítőn olvasható megnyitó beszédében Török Ferenc köszöntötte mindazokat, akik személyesen is részesei kívántak lenni a Duna-vidék népei között létrejövő kölcsönös megértésnek, mely, ahogy fogalmazott, a népművészetnek, a népzenének és néptáncnak köszönhetően az előttünk álló négy nap alatt remélhetőleg barátsággá erősödik.

A külföldi vendégcsoportokat anyanyelvükön is üdvözlő polgármester hangsúlyozta, 1968-ban azért hívták életre a fesztivált, hogy a résztvevő nemzetek bemutassák mindazon értékeket, melyek közös európai kultúránkat erősítik.



Az idei fesztivál nyitógálájának a Kalocsa Szíve Programnak köszönhetően megújult helyszínéről is büszkén szólt néhány mondatot, majd átadta a szót Romsics Imrének, a Viski Károly Múzeum igazgatójának, az ezután következő Viseletek bemutatójának konferálásához.

Romsics Imre tíz népviseletbe öltözött táncos segítségével szemléltette, hogyan változott az évszázadok során a kalocsai hímzés. Az 1848-49-es, jobbágyfelszabadítás utáni időktől indulva kezdte a történeti áttekintést, amikortól a kalocsai parasztok elkezdték azokat a ruhákat is megvásárolni, amit korábban nem engedhettek meg maguknak.



Részleteiben bemutatta, hogy a motívumoknak és színeknek, valamint az egyes ruhadaraboknak milyen meghatározott funkciójuk és jelentésük volt. Ezek különböztették meg a korcsoportokat, jelezték az egyén, a család társadalmi helyzetét.

Egy eredeti, 1882-ből származó női viseletet is láthattunk, miközben az előadónak köszönhetően azt is megtudtuk, generációról generációra egyre több szín jelent meg a kalocsai hímzésben. Elmondta, a korai cifra kalocsai viselet 6 színből állt, 1898-ban kezdték használni a zöldet, majd az 1920-as évek végére már 32 féle színnel varrtak az asszonyok. Elhangzott: a színes, virágos népviselet, amelyet kalocsai viseletként ismernek szerte a világon, az 1930-as évekre érte el teljes pompáját.
Romsics Imre bemutatta a lázsiás népi ékszert is, melyet ezüstpénzből, főleg a Duna mentén készítettek és viseltek.



Korabeli történetekkel színesített előadásából a legények öltözete sem maradhatott ki, amivel kapcsolatban megjegyezte, hogy az ő ruhájuk, az asszonyokéhoz képest kevésbé változott. A színpadon láthattuk, hogyan öltözött fel egy 19. századi kalocsai legény, aki ráadásul darutollat viselt a kalapján, ami jelezte, hogy ő a szállás első legénye.

Igazán magával ragadó előadást hallhattunk Romsics Imrétől, amelyről későbbi beszélgetések során egybehangzó, elismerő visszhangokat lehetett csak hallani. Mivel napjainkig megjelennek újítások és új divathullámok a hagyományosan kötelező formák mellett, bizonyára nem csak e sorok írója tartja fontosnak, hogy a felnövekvő generáció a kezdetektől ismerje a kalocsai hímzés és viselet történetét. Köszönjük a színvonalas bemutatót!



Ezt követően egy eredetileg Budapestre, egy Kalocsát bemutató rendezvényre készült előadást nézhetett meg a közönség. A történet egy hagyományos lakodalom szokásait dolgozza fel, a kikéréstől az újasszony táncon át, egészen a mulatságig.
Az előadásban öt együttes vett részt, a Gyerökök, az Ifjúsági, a Rezeda, a Csajgorás, és a Piros Rózsa tánccsoportok. E csoportok vezetői és koreográfusai, valamint a "Kalocsai lakodalmas" című előadást színpadra állító táncpedagógusok Illésné Koszta Krisztina és Illés Zoltán. A műsorban közreműködött, és az előadást szakmai tanácsokkal Romsics Imre segítette. A zenét a Juhász zenekar és Pogrányi Miki szolgáltatta az előadáshoz.

Hejehuja hajnalig

Az Érsekkertből a táncoslábúak egyenesen a Fesztiválkertbe, vagyis az Asztrik téren felállított kisszínpadhoz vonulhattak, ahol hajnalig tartó mulatságban lehetett részük. A Juhász zenekar és a műsorban fellépő táncosok közreműködésével bárki elsajátíthatta a kalocsai tánclépéseket.



A fesztivál pénteken gyerekprogramokkal, színpadi műsorokkal, Azerbajdzsán bemutatkozásával és folk kocsmával folytatódik, ami közben délután Hajóson is vendégeskedik majd a rendezvény.

A videót a KalocsaTV készítette.