Ugyanakkor nem a szmogképződés az egyetlen következménye a légszennyezésnek. Az üvegházgázok kibocsátásával együtt járó környezetkárosítás felelős nagy részben a globális felmelegedésért, ennek következtében pedig bolygónk klímájának változásáért, állat- és növényfajok eltűnéséért, miközben egészségi állapotunkra is negatív befolyással bír. Ahhoz azonban, hogy az összefüggéseket és a folyamatokat megértsük, nem árt tisztázni néhány fogalmat.

Például, hogy mi is egyáltalán a tiszta levegő.
Ez az éltető elem 77,9% nitrogént, 21,1% oxigént, valamint 1% egyéb gázt és vegyületet tartalmaz. Ugyanakkor a kipufogógázok miatt a levegő nitrogén-dioxid tartalma az ideális szint felett van. A vegyületek napfény hatására fotokémiai szmogot és ózont hoznak létre, ami egyebek között asztmát is okozhat, továbbá a szmog mellett súlyos probléma a szálló por kibocsátása is.

De mi is pontosan a szmog és a szálló por?
A szmog a környezetszennyezés miatt kialakuló füstköd [az angol smoke (füst) és fog (köd) szóösszetételeként keletkezett kifejezés]. A földrajzi és időjárási körülményektől, valamint a levegőben található szennyezőanyagoktól függően kétféle füstködöt különböztetünk meg. Elnevezésük oxidáló/redukáló hatásuk, illetve első észlelési helyük (London és Los Angeles) alapján történik.

A London típusú szmog:
Elsősorban fosszilis tüzelőanyagok (főleg szén) nagymértékű felhasználása váltja ki. Lévén elégetésükkor nagy mennyiségű korom keletkezik. Az emelkedő és gyorsan hűlő levegő eléri a telítettségi állapotot, aminek hatására különböző kémiai reakciók folyamán savas eső, köd képződik.
Kialakulásának feltételei:
- szélcsendes időjárás
- magas légnyomás
- magas relatív páratartalom
- -3 – +5 °C közötti hőmérséklet
- légszennyezés: kén-dioxid, szén-monoxid, por, korom
Egészségügyi következménye pedig asztma és akár halálos kimenetelű tüdőödéma is lehet.

Los Angeles típusú szmog:
A szennyező anyagok az ultraibolya sugárzás hatására fotokémiai reakciókat indítanak el, amelynek során nitrogén-dioxid és ózon keletkezik. Ezen anyagok hatására jön létre a füstköd. A folyamat rendszerint a reggeli csúcsforgalom idején kezdődik, a koncentrációmaximumot azonban a déli órákban éri el.
Kialakulásának feltételei:
- erős napsugárzás (UV-sugárzás)
- közlekedés által kibocsátott szennyezések (Nitrogén-oxidok, szénhidrogének, szén-monoxid)
- gyenge légmozgás
A fotokémiai szmog erősen irritálja a nyálkahártyát, az ózon pedig károsan hat mind a növényekre, mind az állatokra és az emberekre.

A szálló por:
A szálló por a levegőben úszó finomszemcsés, vagyis a méter milliomod részénél kisebb részecske-átmérőjű szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. Légszennyezettségi mutató, így akárcsak a szén-monoxidra, a nitrogén-oxidokra vagy az ózonra, úgy erre is létezik meghatározott egészségügyi határérték.
Amiért veszélyes, hogy a porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját és az apró darabok különböző légzőszervi megbetegedéseket okoznak, mint például az asztma, illetve a tüdőrák. Ráadásul a légzőszerveket eltömítve gyulladást okoz és az oxigén-felvétel romlása közvetve terheli a szív- és az érrendszert is.
Joggal van tehát félnivalónk a légszennyezés következményeitől, ezért itt az ideje cselekedni a levegő tisztaságának érdekében, mivel egymagunk is sokat elérhetünk.

De mit tehetünk a szmog ellen?

Komposztáljunk!
Hazánkban igen elterjedt, hogy ősszel elégetjük a kertben összegyűjtött száraz faleveleket és egyéb zöldhulladékokat. Holott ez igen káros a környezetre és az emberek egészségére is. Az elégetett zöldhulladék ugyanakkor égetés előtt rengeteg értékes anyagot tartalmaz, ezért jóval hasznosabb, ha felgyújtása helyett mindent komposztálunk, amivel pótolhatjuk földünkben a tápanyagokat. Így megmarad a körforgás, és ezt a következő években gazdag terméssel hálálja meg kertünk.

Kertészkedjünk, akár a lakásban!
Korábban szóltunk már a beltéri légszennyezésről. De fontos ismét megemlíteni, hogy otthonainkban, munkahelyeinken műanyagokkal és más ártalmas anyagokkal vesszük körül magunkat, amelyek folyamatosan szennyező anyagokat bocsátanak ki a levegőbe, állandóan terhelve szervezetünket. A zöld növények a levegő megtisztításában és a helyiségek friss levegővel való ellátásában is a segítségünkre vannak. Sok kísérlet született arra vonatkozóan, hogy mely növények azok, amelyek hatékonyan tisztítják a helyiségek levegőjét, így javítva közérzetünket, növelve teljesítményünket.
A dísznövények mellett a haszonnövények is jó eredménnyel nevelhetők szobai viszonyok között. Talán hihetetlennek tűnik, de egy egész család éves zöldségszükséglete megtermelhető néhány négyzetméteren, akár a teraszon, akár egy szobában.

Főzzünk valami finomat!
Kevesen tudják, de az étkezés kihat a tüdő és a légzőszervek állapotára is. Így egy-egy jó recepttel a téli-nyári szmog egészségkárosító hatása is mérsékelhető.
A fenti állítást számos kutató megerősítette. Az Egyesült Államokból például a Környezetvédelmi Ügynökség is hangsúlyozza ennek szerepét a légszennyezettség elleni küzdelemben.
Emellett a Kaliforniai Egyetem kutatója, Dr. Tappel kutatásaiban mutatott rá, hogy az E-vitamin megduplázta a kísérleti egerek túlélési esélyét a nyári szmogra jellemző szennyezőanyagokkal telített környezetben. Az E vitamin ugyanis gátolja a sejtkárosodást és erősíti az immunrendszert. Ha szeretnénk E vitaminhoz jutni érdemes olyan recepteket böngészni, amelyek leveles zöldségekre alapoznak, vagy teljes kiőrlésű gabonát használnak fel, de a vajban, tojásban is megtalálható.
Dr. Richard Passwater, aki a Berlini táplálkozástudományi Kutatóintézetnek a vezetője, az antioxidánsok szerepét hangsúlyozza. Minden olyan étel, amely C-vitamint, A-vitamint, béta karotint, F-vitamint, vagy éppen szeléniumot tartalmaz, hatékony védelmet nyújthat például a cigarettafüst ellen. A laboratóriumi eredmények szerint ezek az antioxidánsok egyértelmű védelmet jelentettek például a gépjárművek kipufogógázai ellen is.
Az A-vitaminhoz és a béta karotinhoz szintén hozzájuthatunk, ha a megfelelő receptekkel szerelkezünk fel. Ezek a tápanyagok megtalálhatóak az édesburgonyában, a sárgarépában, de a vajban és margarinban is. A zöldségek közül pedig a piros és sárga színűekben sok az A-vitamin, így érdemes sárgadinnyét, paradicsomot és paprikát fogyasztanunk.
Viszonylag kevés szó esik róla, ám a szelén is hatékonyan képes megvédeni a tüdőt és a májat berlini kutatók eredményei szerint. Sajnos a hazai talajok szeléntartalma viszonylag alacsony, ezért célszerű minél több paradicsomot, brokkolit, hagymát, vagy búzacsírát fogyasztani, de sok szelén található a csirkehúsban is.
És persze a mindenre jó C-vitamn is hasznos segítség lehet a légszennyezettség esetén. Lévén a C-vitamin a nitrogén-oxidok ellen ad hatékony védelmet, amely leginkább a forgalmas utak mentén élők esetében fontos. A C-vitamin bár megtalálható a citrusfélékben, ám legnagyobb mennyiségben a hazai csipkebogyóban lelhető fel. Jó forrása még az áfonya, zöldpaprika, kivi, illetve a káposzta is.
Ne feledjük a légszennyezettség nem csak az őszi-téli időszakban lehet magas, hanem a nyári napsütéses időben is. Helyes táplálkozással, sok vitaminnal azonban ennek káros hatása is mérsékelhető!

Végezetül pedig álljon itt két recept légzőszerveink egészsége érdekében:

1) Zöldséges csirkerolád brokkolinyárssal
Hozzávalók: 2 csirkemell filé; só; bors; 1-1 kisebb piros és sárga kaliforniai paprika; 1 szál újhagyma; kevés petrezselyemzöld; 1 ek olaj; brokkoli
Elkészítése: A csirkemell filét kettévágjuk, vékonyra klopfoljuk. Sózzuk, borsozzuk, majd egyenletesen rászórjuk a kis kockákra vágott paprikákat, újhagymát, az aprított petrezselymet, majd szorosan felcsavarjuk. Alufóliára tesszük, megkenjük kis olajjal, felgöngyöljük, a két végét elcsavarjuk. Forró vízben 30 perc alatt megfőzzük, majd kicsit kihűtjük. A brokkolit kisebb rózsákra szedjük, sós vízben megfőzzük. Tálaláskor felszúrjuk őket egy nyársra, majd elszeleteljük a csirkemellet is. A tányért díszíthetjük a megmaradt zöldségekkel.

2) Natúrszelet csipkebogyóval és friss salátával
Hozzávalók: 4 szelet karaj; 1 dl olaj; 15 db csipkebogyó; 1 fej saláta; 3 db sárgarépa; 3 db alma; 1 db citrom; só; 10 dkg sajt
Elkészítése: A karajt ki klopffoljuk sózzuk és megsütjük, mikor kész pár percre hozzáadjuk a megtisztított csipkebogyót. Tálaláskor sajttal megszórjuk.; Friss saláta:A fejes salátát csíkokra vágjuk, az almát és a sárgarépát nagy lyukú reszelőn lereszeljük. A sárgarépát olajban kicsit megpirítjuk, és a hozzávalókat összekeverjük. A citrom levével meglocsoljuk, pici sót adunk hozzá.