Ugyan a nyilvánosságra került fotók alapján joggal emelhetné tekintetét az ég felé, mondván, „hol van még ennek a vége”, ha meglesi a Főszékesegyház belsejében készült panorámaképet – a látszat csal. Erről Vörös Márta, az érsekség nagyszabású beruházását irányító építészmérnök tájékoztatta portálunkat.



Mint mondta, folyamatosan „épülünk és szépülünk”, olyannyira, hogy a lábazattól felfelé mondhatni elkészült a nagytemplom rehabilitációja. A teljesség igénye nélkül: készen vannak a míves ólomüveg-ablakok, a szentélyfolyosók, a kriptalejáró, valamint az oldalkápolnákat ékesítő, kifogástalan állapotúvá restaurált festmények. Lássuk, hogy mi az, ami hátravan, pontosabban, ami jelenleg lassítja az elvégzendő munkát!

A szakember nyilatkozata szerint éppen az alapozás előkészítése folyik, ehhez viszont el kell jutnia a kivitelezőknek az úgynevezett teherhordó talajig. Ezek két és fél, sőt, háromméteres mélységben találhatóak, amelyek feltárása során egymást érik a földből előkerülő csontvázak. Azon padló alatti földrétegben ugyanis, amelyen egykor a Főszékesegyházba látogatók sétáltak, a XVII. századig temetkeztek. Vörös Márta beszámolója szerint a munkálatok során még a XI. századinál régebbi sír is feltárult.

Nyilvánvalóan a napvilágra kerülő leleteket megfelelő dokumentációval és rendezettséggel lehet csak eltávolítani a templombelsőből, amelynek elvégzésében régészek közreműködnek (hogy azok megfelelő állapotban kerüljenek esetlegesen majd antropológusok kezébe). Ez viszont nemcsak aprólékos, sajnos időigényes eljárás is egyben – világított rá Vörös Márta. A mérnökasszony ugyanakkor számba vette azt is, hogy a kitermelt föld átszitálása közben egy egész múzeumnyi értékes kő- és pénzleletre bukkantak, amelyek méltó helyre kerülnek majd az érsekség leendő Érseki Múzeumába, élő mementóként állva az utókor számának a korábbi templomok maradványaiként.



A kiállítótérként említett létesítmény a Főszékesegyházzal szemben lévő egykori papi kollégium épülete lesz, amely a Kalocsa Szíve városfejlesztési programnak az egyik projektelemét képezi. Dr. Bábel Balázs érsek-metropolita a napokban jelentette be, hogy elgördülni látszanak az akadályok az Érseki Múzeum építése elől, rövidesen megindulhat a kivitelezés ezen a helyszínen is. – Egy sor akadályt gördítettek elénk, amely nem tette lehetővé, hogy időben elkezdjük a munkálatokat, de időhaladékot is kaptunk, s jövő év tavaszára fogjuk megvalósítani az Astriceum kialakítását – így az érsek. Merthogy Asztrik után a majdani látogatóközpontot így fogják elnevezni, az ő kezdeményezésére.

Egy gondolat erejéig visszakanyarodva a Főszékesegyházhoz, egyértelműen a leginkább várt pillanat annak megnyitása. Mindazon tények ismeretében, hogy a kolosszus mely szegmensei állnak „nyitásra készen”, Vörös Márta elmondta, hogy a korábbi gyakorlatot követő külső helyszínes, fotóvetítéssel színezett építkezés-ismertető összejövetelt már nem szeretnének megtartani. Az a szándéka ugyanis az érsekségnek – így természetesen a projektet kézben tartó mérnökasszonynak is – hogy a hívek, az érdeklődők, illetve a „nagyközönség” számára a helyszínen, élőben mutassa majd meg a régóta tartó, ám annál részletesebb és alaposabb munka gyümölcsét.
Legyen így!