Kalocsa Város Ifjúságának Neveléséért Díjat ítélt a testület Pirisi Andrásné óvónőnek, több évtizedes áldozatos nevelési, oktatási munkájáért. Érdemeit Simon Zoltán alpolgármester méltatta.



„Mindig nagy öröm és megtiszteltetés számomra, ha egy olyan kolléganőnek az életpályáját méltathatom, akit magam is mélyen tisztelek és pedagógiai életművét példamutatónak tartom.
Pirisi Andrásné Kalocsán született. Az óvónői oklevél megszerzését követően nehány évig vidéken dolgozott, majd 1950-ben került Kalocsára a Petőfi Sándor utcai óvodába. Közel 40 évig dolgozott ebben az intézményen először, mint óvónő, majd, mint vezető óvónő, később, mint megyei szakfelügyelő végezte munkáját.
A lelkes, a gyermekekért fáradhatatlanul dolgozó pedagógust kollégái éppúgy tiszteleték és szeretették, mint a gyerekek és azok szülei. Ismerte az óvodai élet minden mozzanatát, hatalmas erőfeszítéseket tett a kalocsai óvodák személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáért.
Mindezek mellett jutott ideje közéleti szerepvállalásra is, hosszú éveken keresztül dolgozott tanácstagként, képviselte lakókörzetét, a gyermekintézmények fejlesztésében vállalt szerepet, részt vett a hátrányos helyzetű családok felkutatásában és segítette támogatásukat.
Kalocsaiként szinte mindenkit ismert és ismer, tudta a problémák súlyát, mindenről volt őszinte véleménye, amelyet mindig elmondott és elmond ma is. Mindig együtt dobbant a szíve a várossal.
Pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismeretei mindig naprakészek voltak, amellyel folyamatosan segítette az óvodák dolgozóit és teszi ezt ma is, hiszen Márta néni rendszeres vendége az óvodai ünnepségeknek, rendezvényeknek, ahol a beszélgetések alkalmával sokszor évtizedes tapasztalatok, tanácsok hangoznak el, hiszen kezei alatt nemzedékek nőttek fel.
Szeretném elmondani, hogy én is hallgattam mesét kis óvodásként Márta nénitől és évtizedek múltával Márta néni vette föl a gyermekeimet a Petőfi utcai óvodába, akik ma 30-as éveikben járnak. Most innen is szeretném megköszönni a szeretet és gondoskodást.
A kalocsai óvodapedagógusok mindannyian Márta néni nevét csupa nagybetűvel emlegetik, mert ő az etalon, a mérce, a szakértelem és a minőségi munka fokmérője ma is.
Azt gondolom minden túlzás nélkül mondhatom, hogy az óvodának szentelte életét, melyet a Kalocsán felnevelkedő nemzedékek minél jobb és szakszerűbb fejlesztése érdekében tett.
Életműve példaként áll a város pedagógus társadalma előtt.”

Kalocsa Város Művelődési Díját posztumusz Fekete Andrea „Babi” óvónőnek szavazta meg a testület, versíró a város művelődési életéért verses-rajzos köteteivel (Babi versek – Harmónia a kék bolygón), rajzversenyével (Együtt a kék bolygóért) tett erőfeszítéseiért, tevékenységéért. Pályájáról Turi Tibor beszélt, a díjat Babi testvére vette át.



„1960. május 29-én született Kalocsán. A hajdani Ének-zenei Általános Iskolába járt. A hajdani ÉZI-seknek Babi neve nem ismeretlen, hiszen az iskola volt tanulói, tanárai a mai napig eltéphe4tetlen szálakkal kötődnek a régi Alma Materhez. A gimnázium első osztályát a Szent István Gimnáziumban végezte el, majd miután az Óvónői Szakközépiskolai tagozattal bővült a gimnázium, átment az óvónői szakra. A főiskolát a Kecskeméti Óvónőképzőben végezte el.
A Csokonai óvodában dolgozott, majd az ének munkaközösség vezetője, később a gyakorlatvezetője lett az óvónőképzős lányoknak. A Művelődési Ház, majd a Tiszti Klub által szervezett játszóházak tevékeny résztvevőjeként is sokan ismerték. Közel 20 évig dolgozott óvónőként. Miután megbetegedett a hivatását már nem gyakorolhatta, érdeklődése szélesebbé vált. A látásának korlátozott volta nem akadályozta meg abban, hogy tevékeny életet éljen.
Talán idézzük fel az Ő szavait.
„Fekete Andrea vagyok, 20 évig óvónőként dolgoztam. Az életem értelme, célja, hogy gyermekekkel foglalkozzam. Tőlük tanultam meg az örömteli játékot, nyitottságot, őszinteséget, amit szeretnék megőrizni, átadni másoknak is. A gyerekektől tanult szemüvegen keresztül élem az életem, erre bíztatok másokat is.
Számomra a család, a barátok, a szeretet, a vidámság, a jó szó, egy mosoly a legfontosabb értékek.
Egy baleset miatt a hivatásomat fel kellett adnom, a betegségből, a tehetetlenségből a versírás segített kijönni, a traumát feldolgozni. Először magamnak írogattam, majd megmutattam másoknak is, így lehetett, hogy a Barátság, szeretet c. versem témát adott egy városi rajzpályázathoz 12 évvel ezelőtt. Azóta minden évben bővül a kör, ma már az ország szinte minden részéről érkeznek rajzok. A gyermeki képzelet csodálatosan tükrözi, hogyan látják a világunkat a mai gyerekek.
A verseim mellé válogatott rajzokból egyik barátom egy kötetett szerkesztett. A kötet címe Babi versek, Harmónia a kék bolygón.
Célom, hogy a könyv bevételét a városunkban működő különböző művészeti ágakban tehetséges, kreatív, de rászorulógyerekekre fordítom vissza, hogy szabadon tudjon szárnyalni alkotó fantáziájuk, valamint segítse a kalocsai hagyományok megőrzését.”
Babi köszönjük, hogy velünk voltál. Ígérjük a céljaidat mindig szem előtt tatjuk.”

Kalocsa Város Egészségügyi Díja dr. Bíró Gáspár orvoshoz került. A város egészségügyéért végzett lelkiismeretes szakmai munkáját Varga Nelli méltatta.



„Dr. Bíró Gáspár 1951. május 18-án született Véménden. A Pannonhalmai Bencés Gimnáziumban érettségizett. Általános orvosi diplomát a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett 1976-ban. Belgyógyászatból 1981-ben, házirovostanból 1998-ban szakvizsgázott.
1994. október 1 óta a kalocsai IV. sz. körzet háziorvosa, amit 1995. november óta vállalkozási formában lát el.
1995-2000 között az „Együtt –egészségesen Kalocsa- Homokmégy” program háziorvosi koordinátora volt, vezetésével valósult meg a felnőtt háziorvosi körzetek műszereinek fejlesztése, valamint az egységes informatikai rendszer alkalmazása.
Munkája során mindig fontosnak tartotta a fiatalok képzését. Kórházi ideje alatt 10 évig tanított a valamikori Egészségügyi Szakközépiskolában, osztályos munkája során az orvostanhallgatók képzésében vett részt. 1999 óta a Szegedi Orvostudományi Egyetem akkreditált oktató háziorvosa. 2002 óta a Debreceni Egyetem Népegészségtani Intézetével együttműködve vesz részt egy folyamatos, nemzetközi kutatásban.
Vannak, akik munkát választanak maguknak, míg mások hivatást. Bíró doktor úr az utóbbit választotta. Nehéz feladatot vállalt magára, hiszen ő az, akihez legelőször fordulnak a betegek. Ő az, akit a betegség jelei után először hívnak telefonon, ő az, akinek betegváróját azonnal felkeresik. Tőle várnak gyógyulást. Bizalommal fordulnak hozzá, amit lelkiismeretes és precíz munkájának köszönhet.
A gyógyítás a legszebb és legnemesebb feladat. Ezt csak akkor tudja valaki olyan lelkiismeretesen végezni, mint Ő, ha ragaszkodik az elveihez, hivatásként tekint választott szakmájára.
Talán nem veszi rossz néven, ha megemlítem, az elhivatottság nemcsak munkáját jellemzi. Ha valamibe belekezd, akkor azt a teljesség igényével teszi. A betegeknél megtanulta, jó munkát, csak úgy végezhet, ha abban szíve, lelke is benne van. Ennek köszönheti páratlan motorgyűjteményét is. A különleges, régi nagy hazai motormárkákat féltve őrzi. Azt csak nagyon kevesen tekinthetik meg, olykor-olykor kiállítások alkalmával. A saját, kétkezi munkájával felújított motorcsodákat, amelyek közt a legrégebbi Pannónia és Danubia is fellelhető.
Tudom, hogy leginkább azzal tudnék mosolyt csalni az arcára, ha most egy régi motorkerékpárt ajánlanék fel gyűjteményéhez, de kérem fogadja hasonló szeretettel Kalocsa Város Képviselő testülete és a város lakói nevében elismerésünket.”

Kalocsa Város Közszolgálatáért Díját dr. Hábermayer Tamás, parancsnok helyettesnek ítélték a városban történt katasztrófahelyzetekben mutatott példamutató hívatás tudatáért és kötelességteljesítéséért. Munkáját dr. Filvig Géza köszönte meg.



„Dr. Hábermayer Tamás 1980. augusztus 04-én látta meg a napvilágot. Fiatal kora ellenére komoly szakmai tapasztalat áll mögötte. Hivatásos pályáját 2002-ben a Magyar Honvédség Szentendrei Kiképző Központjánál katonaként kezdte kiképző szakaszparancsnokként, majd térképésztiszti, összekötőtiszti, századparancsnok-helyettesi feladatokat látott el. Ezt követően négy éven át polgári védelmi kirendeltség-vezető, később tűzoltóparancsnok-helyettes Kalocsán. 2013. július 1-től a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség főfelügyelő-helyettese. Széleskörű tapasztalatokat szerzett a békefenntartó műveletek végrehajtásában, külszolgálaton volt Irakban. Részt vett árvíz elleni védekezésben, valamint a vörösiszap-katasztrófa következményeinek felszámolásában. Tagja a HUNOR mentőszervezetnek. Két évvel ezelőtt jogászként doktorált.
Tamás ambiciózus fiatalember. Nagyon régóta tudja, hogy mit miért tesz. Egész életét átszövi hivatása, amelyért külön tiszteletet érdemel! Ő az a fiatalember, aki bátran vállalja a veszélyes körülmények közötti munkavégzést, még testi és lelki épségének kockáztatása árán is, valódi áldozatvállalással szolgálva a közjót. Ő ezt az utat választotta. Munkája sokszor szerencsére láthatatlan a civil lakosság számára, ám, hogy mennyire fontos is valójában az rend szerint nem a hétköznapok során, hanem a rendkívüli helyzetekben mutatkozik meg.
Mint ahogy megmutatkozott a vörösiszap-katasztrófánál, a március 15-i havazásban, és mint ahogy megmutatkozott a legutóbbi árvíznél is. A Duna félelmetes ereje a nyár elején újra beleégett mindannyiunk emlékezetébe. Újra a gátakon volt több száz önkéntes, akik éjt nappallá téve vették fel a harcot a természet ellen. Magyarország a védekezés során jelesre vizsgázott. És ezért kiemelt tisztelet és hála illeti az ilyen embereket, mint Hábermayer Tamás. Heteken keresztül irányított, szervezett, parancsot kapott és parancsot osztott. Katonásan, precízen, ellentmondást nem tűrően tette a dolgát. Hetekre megszűnt civilnek lenni. Minden percben, minden idegszálával a katasztrófa helyezet megelőzésén, a víz megállításán dolgozott. Pedig szerető család várta otthon. Kicsi gyermeke leste minden este édesapja lépteit, aki gondolatban szerető szülőként minden este vele volt, ám hivatástudó, áldozatvállaló egyenruhásként lelkiismeretesen tette a dolgát.
Tette a dolgát azért, hogy megmentse értékeinket. Tette a dolgát azért, hogy védje az emberi életet. Tette a dolgát azért, mert megtanulta, „Segítségnyújtóként úgy viselkedj, ahogy azt te is elvárod másoktól, ha bajba kerülsz”. Tette a dolgát, mert egész életét hivatásának szenteli. Annak a hivatásnak, ami csak jó, vagy rossz lehet. Köztes állapot nincs. Egész életével példát kell mutatnia. Példát kell mutatnia, amikor terepen, kárterületeken a nehéz és sokszor veszélyes körülmények elviselésével, saját kényelme feladásával végzi munkáját. És mindezt úgy teszi, hogy a bajbajutott embertársai, munkatársai, az irányítására bízott személyek irányában kimagasló humánumot, empátiát tanúsít.
Mindezen szakmai és emberi értékek ismeretében 2013-ban Kalocsa Város Képviselő-testületének döntése értelmében Kalocsa Város Közszolgálatáért Díjat dr. Hábermayer Tamás veheti át.”

Kalocsa Város Sport Díja a Kalocsai Kézilabda Clubhoz került. A városi sportéletért tett fáradozásaikért, a Magyar Kupában nyújtott teljesítményükért, a Pünkösdi Kupa megszervezéséért, a Sportcsarnok felújításáért tett erőfeszítéseikért odaítélt díjat Hartman János, a klub elnöke vette át. A csapat teljesítményéről Simon Zoltán alpolgármester beszélt.



„A Kalocsai Kézilabda Club 1998-ban alakult, melynek szellemiségét, munkáját egy pár gondolattal szeretném bemutatni. A KKC megalakulásával kezdődően kiemelt hangsúlyt fektet a helyi utánpótlás nevelésre, a helyi és kistérségi fiatalok sportra való nevelésére, a közösségi élet fejlesztésére, valamint az utánpótlás versenyeztetésére, melyet legjobban az idén XIV. alkalommal megrendezésre kerülő Pünkösdi Kézilabda Torna sikeressége bizonyít évről-évre. A KKC által rendezett torna szervezettségét tekintve, már évek óta az ország egyik „legszínvonalasabb” tornája, melyet bizonyítani hivatott, hogy kiemelt közszereplők és sportvezetők vállalják büszkén a fővédnöki és védnöki szerepköröket. Az idei évben Görbicz Anita (Bajnokok Ligája győztes) szavaival nyithattuk meg a tornát.
A KKC jelenleg közel 150 fővel működik. A 2012/2013. évi bajnokságban férfi felnőtt csapatunk és ifjúsági csapatunk a hazai bajnokság NB II. Dél-nyugati csoportjában, míg női felnőtt csapatunk a Bács-Kiskun megyei bajnokságban szerepelt. Ezen csapatokon kívül már három éve a kifejezetten utánpótlás nevelésben résztvevő Gézengúz Utánpótlás Kézilabda Clubbal szoros együttműködést folytatunk, és minden anyagi és szakmai támogatást megadunk a gyermekek felkészítéséhez. A jelenlegi elnökség 5. éve vezeti az egyesületet. Az elnökségben egy helyen történt változás, Beszedics Roland (külföldi munkavállalása miatt nem tudta tovább vállalni a tisztséget) helyette Tóth Katalin tölti be az alelnöki tisztséget. Az elnökség másik két tagja Hartman János elnök, Juhász Gábor alelnök személye változatlan. A KKC szakmai irányítását Kolics János vezeti, aki több, mint 40 éves szakmai tapasztalattal, hazai bajnokságban és nemzetközi kupákban számos elért sikerrel rendelkezik. Korábban az NBI-ben a Dunaferr csapatának volt az edzője, illetve a magyar férfi felnőtt válogatottat is vezette világeseményen szövetségi edzőként. Erényünk továbbá, hogy a sikereinket szinte kizárólag kalocsai nevelésű játékosokkal értük el.
A KKC az idei évben hatalmas szakmai sikereket ért el:
- Férfi felnőtt csapatunk NBII. Dél-nyugati csoport ezüstérem.
- Férfi felnőtt csapatunk Magyar Kupa legjobb nyolc csapata közé jutott (mindösszesen egy gól választotta el a csapatot a legjobb négytől, de ettől függetlenül is csodálatos teljesítmény az ország legjobb nyolc csapata közé bejutni).
A KKC célja, hogy a várossal, iskolákkal, szülőkkel, szponzorokkal együttműködve 2014-re elérje, hogy a hazai sportszíntéren sikersportágként számon tartott kézilabda helyi igazolt létszáma elérje a 400 főt, és egy, a sportághoz, és városhoz méltó sportcsarnokban rendezhesse meg rendezvényeit, mérkőzéseit.
Nemzetközi kapcsolatokat kívánunk kialakítani, melynek első lépése, hogy „Testvér-Csapat” együttműködést kötöttünk a Németországban található TV 1860 Bad Windsheim csapatával az idei évben. Első állomásaként július 25-28. között csapatunk Németországban volt vendégszereplésen, míg az együttműködés második állomásaként a Paprika Fesztiválra várjuk vissza a német csapatot és delegációját szeptember 12-15. között.
Kiemelt feladatunk továbbra is az utánpótlás sportra és egészséges életmódra történő nevelése, valamint Kalocsa Város Önkormányzatával kialakított stratégiai (pályázatok, beruházások, társadalmi szerepvállalások) célok maximalizált megvalósítása. Jelenleg mintegy 116 millió forintos rekonstrukciós beruházás megvalósítása zajlik a Városi Sportcsarnokban, amihez az egyesület pályázat útján 85 millió forinttal járul hozzá. Ezen felül további 60 milliós elnyert pályázatunk van a KSE pályán felépítendő hőlégbefúvós, vászontetős csarnok építéséhez.
Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetemet fejezzem ki Kalocsa Város vezetőinek és az önkormányzat azon kollégái részére, akik ezekben a sikerekben teljes szakmai tudásukkal professzionális munkát végezve támogatták egyesületünk munkáját. Szeretném megköszönni, hogy ígéretüknek megfelelően teljes vállszélességgel állnak ki a sport elkötelezettjeként, és támogatják olykor erőn felül is munkánkat és céljaink elérését.”

Kalocsa Város Polgármesterének Kitüntető Díját dr. Vadász Mária, orvos, menedzser vehette át Török Ferenc polgármestertől, a kalocsai Szent Kereszt Kórházban végzett tevékenységéért, a betegellátás javítása érdekében tett erőfeszítéseiért.



„Amikor először találkoztam vele rögtön tudtam, hogy Ő a mi vagyis a város embere. Tiszta egyenes tekintet, erős már-már férfias kézfogással. A több órás beszélgetésünk alatt az általa feltett kérdések és a kérdéseinkre adott válaszok tovább erősítették bennem és kollégáimban azt a megnyugtató érzést, hogy megtaláltuk azt a személyt, aki képes tudásával, óriási szakmai tapasztalatával a csőd és a bezárás szélén álló kalocsai kórházat megmenteni.
Igen a mi kórházunkat meg kellett menteni, ha tetszik újra kellett éleszteni, ki kellett hozni a kómából. Dr. Vadász Mária vállalta a feladatot, kezet adott rá és el is végezte azt, amit elvárt tőle a város. Nem mindenkinek tetszett, amit és ahogy csinált, de az eredmények minden tekintetben Őt és csapatát igazolták. Egy év alatt elérték, hogy nem növekedet az adósság, a kórházat képes volt annyiból működtetni amennyi bevétel volt.
Új orvosokat hozott, szemben az évtizede tartó folyamatos orvos elvándorlással, orvoshiánnyal. Lehet, hogy a langyos vízhez szokottaknak nehéz volt megszokni a dinamikus vezetést és az ehhez tartozó diktált és elvárt munkatempót, de a józan gondolkodók ma már látják, belátják, hogy abban az állapotban csak úgy lehetett, kellett s kell ma is vezetni a Kalocsai Szent Kereszt Kórházat.
Kalocsára költözött és kalocsaivá vált. Rövid idő alatt. Minden városi rendezvényen, ünnepségen, kiállításnyitón ott lehet látni férjével az oldalán. Kalocsaiként gondolkozik, amikor kórházunkról, annak megmaradása után a jövőjét kellett s kell kitalálni. Nem csinál presztizs kérdés abból, hogy az integrációval mely a kórház további fejlődésének egyetlen lehetséges útja volt a titulusa megváltozik. Dolgozik tovább ugyan olyan elánnal, mint eddig, kórházunk, kórháza fejlesztéséért sokszor kemény csatározásokat bevállalva. De megy előre, mert hisz abban, amit csinál, mert meg akarja csinálni, amit elvállalt és jól akarja megcsinálni, mert csak ezt a szintet ismeri, s nem adja alább.
Kedves Kalocsaiak!
Sokan még most sem értik, nem fogják fel, hogy mi forgott kockán. Ők talán akkor értették volna meg a helyzet súlyát, ha elbocsájtották volna őket és most munkanélküliként keresnének állást.
Köszönjük meg Dr. Vadász Máriának, hogy a nehezebb utat választva is sikerre vitte a feladatot mellyel megbíztuk. Nem bocsájtott el senkit, megőrizte 450 ember munkahelyét, létbiztosságát. Kollektívát épített azokból az emberekből, akik belátták., hogy a régi módon nem lehet tovább dolgozni s megértették az új idők hívószavát. Hiszen a szakadék széléről hozta vissza a kórházat, mert csapatot épített a dolgozókból, orvosokból, ápolóktól a portásokon át a közös cél mögé felsorakoztatva őket, melyet el is értek.
Kedves Vadász Mária!
Az imént felsoroltak alapján, s az Önnel végzett közös munka kapcsán, örömmel adom át Kalocsa város polgármesterének kitüntető díját magam és Kalocsa város polgárainak nevében, mert rászolgált és megérdemli.
Szeretném laudációmat egy Öntől kapott Machiavelli idézettel zárni, mely mind az Ön mind az én munkámra is nagyon igaz:
„Semmi sem nehezebb, veszélyesebb és bizonytalanabb, mint élenjárni egy új rend bevezetésében. A kezdeményező ugyanis ellenségeivé teszi mindazokat, akiknek kedvezett a régi rend és csak lagymatag támogatást kap azoktól, akiknek hasznos az új.”

Ebben az évben a Kalocsa Városért Díjat Markó Fruzsina és Iván Róbert, néptáncos páros kapta, Kalocsa város hírnevének öregbítéséért, a „Fölszállott a Páva” vetélkedőben elért sikereikért. Eredményeiket Török Ferenc idézte fel.



„Azt hiszem nincs ennek a kicsiny szeretett országnak még egy olyan pontja ahol ennyien népi táncolnak, mint itthon Kalocsán. Méltán büszke népművészetünk egyik kiemelkedő oldalágának virágzó rózsája ez!
Szívmelengető, amikor városi rendezvényeinken megtelik az utca vagy a tér táncosainkkal az ember szinte beleszédül a sok csodálatos színes ruha látványába.
És ez csak fokozódik, amikor a színpadon megmozdul ez a csoda ez a mindennél szebb mozgáskultúra, hogy elmeséljen nekünk szerelmet, születést, halált, boldogságot, boldogtanságot, az emberi lét minden ünnepét, hétköznapját.
És művelik ezt nálunk 3 éves kortól az időskor határáig sokan sok 100-an, magunk és mások legnagyobb örömére itthon s vidéken, az országban és a nagyvilágban.
Táncosaink utazó kulturális nagykövetei Kalocsának. Mindenhol felfigyelnek, odafigyelnek rájuk. Fruzsi és Robi személyében újabb két nagyszerű követet találunk. Hosszú évek áldozatos sokszor lemondásokkal telt munkájuknak gyümölcse érett meg 2012-ben, amikor ez a fiatal táncospár a Fölszállott a páva országos versenyére benevezve a szóló tánc és páros tánc kategóriájában II. helyen végeztek. Persze a mi szívünkben Ők voltak ennek a kategóriának az igazi győztese, mert igen magas színvonalon képviselték városunkat, népművészetünket bemutatva azt az óriási kincset, azt a hagyományt, amelyet mi nem csak őrzünk, hanem művelünk is, melyet elődeink hagytak ránk.
Nagyon fontos, hogy ez a két fiatal példát mutatott és mutat korosztályának is,m hogy van értelmes szabadidőtöltés, a befektetett munkának, tanulásnak van eredménye s vannak kötelességeink melyeket múltunk, nemeztünk, városunk mindannyinktól elvár.
Kedves Fruzsi és Robi!
Örömmel adom át nektek, mint két tehetséges kalocsai fiatalnak a Kalocsa város képviselő testülete, a magam és bizton állíthatom valamennyi polgára nevében a Kalocsa Városért Díjat.
Végezetül egy Fred Aster idézettel szeretném zárni gondolataimat:
„ A tánc verítékes munka? Eleinte csak kísérletezel és próbálkozol. Kutatod a tökéletest. Sok nap végeztével csak a fáradtság vesz majd körül. Időbe telik, amíg sikerül úgy táncolnod, ahogy szeretnél és sikerül valami maradandót alkotnod."
Úgy gondolom Fruzsinak és Robinak sikerült maradandót alkotni. Köszönjük és gratulálunk!”


A videót a KalocsaTV készítette.