Kalohírek

 

Járműszentelés Szent Kristóf napján

2013. július 30.,kedd 14:13  |   
Vasárnap immár harmadik éve rendezték meg a Szent Kristóf napi szentmisékhez kapcsolódóan a járművek megáldásának szertartását a Szent István király (egykori Jezsuita) tempomban, illetve a templom előtti útszakaszon.
Megosztás: 

A járművek megáldására két időpontban, délelőtt és délután is sor került. Mindkét alkalmat szívesen fogadták, rajtuk számosan vettek részt a hívek, akiknek sorában a délutáni misén Török Ferenc polgármester és Filvig Géza alpolgármester is megjelent. A sok hétköznapi jármű, személyautó és kerékpár mellett rendőr autó, sőt még hajó is fölsorakozott az áldásért.



Szent Kristóf
(gör. Krisztophorosz, 'Krisztust hordozó') nyugati legendáját a 13. században Jacobus de Voragine írta meg. Eszerint hatalmas termetű, igen erős ifjú volt. Elhatározta, hogy csak a legnagyobb úrnak szolgál, ezért egy király, majd a római császár, végül az ördög szolgálatába szegődött. Utóbbitól tudta meg, hogy Jézus mindenkinél nagyobb. Egy öreg remete tanítani kezdte Kristófnak Jézus tanítását. A szeretet parancsát megismerve Kristóf elhatározta, hogy hatalmas erejét mások, a nála gyöngébbek szolgálatába állítja. Letelepedett egy örvényes folyó partján egy gázló mellé, hogy felebarátait a vállára véve segítse őket az átkelésben. Egy éjszaka egy kisfiú ébresztette föl, s kérte, hogy vigye át a folyón. Kristóf a vállára vette, s amint haladt, egyre nehezebbnek érezte a vállára nehezedő súlyt. Végül a gyermek fölfedte magát: ő Jézus Krisztus. Kristóf új nevet kapott Jézustól („Krisztushordozó”), aki azt is megmondta neki, hogy hamarosan vértanú lesz (vértanúságának valószínű helye Lükia, Kisázsia, 250 körül). Partra érve Kristóf földbe szúrta botját, mely kizöldült és gyümölcsöt termett. Megkeresztelkedett, Lükiába ment, hirdette az evangéliumot, és hamarosan vértanú lett.



A Nyugati-egyházban a 11. század óta ismert az álló, fiatal óriás alakja. Vízben állva, bottal, vállán a gyermek Jézussal ábrázolták a tizennégy segítőszent között. A középkorban nagyméretű képét olykor templomok külső falára, várostornyokra és várakra is festették, gyakran úgy, hogy jó messziről látható legyen (eligazodásban is segítsen). Védőszentként tisztelik a zarándokok és utazók. Ünnepe a keleti egyházban május 9., a nyugatiban július 25.

Dr. Mészáros István templomigazgató közlése nyomán
Fotók: Viczay Lajos



Blogok

Ezt fald fel!  Lajcsi szelet

Tudom, nemrég voltak az ünnepek, és annyi sütit ettünk, amennyi csak belénk fért, de [...]

Mit nézzünk ma a tévében?  Hétfő, február 22. – Búcsú

Kedves Olvasóim! Úgy döntöttem, nem írom tovább ezt a blogot. Ennek oka elsősorban a tévéműsorok kínálatának erodálódása: nincs már mit ajánlgatni.[...]