Az államtitkár szerint az SFF látogatóinak száma az elmúlt két hét alatt meghaladta a másfél milliót, és július 4-én több mint 10 ezer adagot értékesítettek magyar ételkülönlegességekből a Budapest Bistróban.

- Magyarországnak ennél jobb országimázst nem tudok elképzelni – mondta Balatoni Mónika az amerikai fővárosban száz magyar előadóművészt és kézművest felsorakoztató, Magyar örökség - Az újjáéledés gyökerei című fesztiválprogramról.

Az államtitkár elmondta, hogy washingtoni magyar rendezvény méreteiben a Mesterségek Ünnepének öt-hatszorosa.
- Két hét alatt több mint másfél millió ember ismerkedett a magyar kultúrával. Látta és felállva, ujjongva tapsolta meg azokat a művészeket, akiket a szívüket-lelküket elhozták Washingtonba, és belülről, hitelesen fogalmazták meg azt a magyar virtust és gondolatot, ami a génjeinkben, a gyökereinkben van – mondta.
- Megmutatták, hogy ez nemcsak a múlt, hanem élő kultúra, amely generációkon át öröklődik – nyilatkozott az államtitkár, aki szerint a rekordérdeklődést sikernek kell megélni, mert Amerikai nyitott és érdeklődő volt.

Fülemile Ágnes, a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója, a magyar fesztiválprogram társkurátora az MTI-nek elmondta, hogy a sikerhez rögös út vezetett, a szervezőknek hol pénzhiánnyal, hol adminisztratív akadályokkal kellett megküzdeniük.
- Nagyon jó szakmai csapatot szedtünk össze, rendkívül fontos volt, hogy valóban hiteles és igaz képet közvetítsünk magunkról, kikerülve minden kommersz lehetőség és giccs kísértését – mondta.

A fesztiválprogramnak párhuzamos "csapásirányai" voltak, amelyek egymást kiegészítve váltak igazán sikeressé. A kurátor szerint nagyon erős volt a táncos program, annak részvevőit a Martin György Néptáncszövetség válogatta ki és hónapokon át olyan koreográfusok készítették fel, mint Diószegi László, Kocsis Enikő és Fitos Dezső.

A zenészek reprezentatív keresztmetszetét adták mind az úgynevezett revival zenének, mind pedig az adatközlői zenei tudásnak. Fülemile Ágnes mások mellett külön kiemelte Szalonna és zenekara a Juhász család, az erdélyi Heveder zenekar és három erdélyi prímás szereplését. Washingtonba 30 kézműves utazott ki, akiket a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, segített kiválogatni.

Magyarországról az UNESCO által elindított szellemi-kulturális örökség gondolatot két hagyományőrző közösség képviselte: Karcagról a pásztoréletmódot bemutató Csontos juhászcsalád, Kalocsáról pedig öt asszony, akik pingáltak, ékszert készítettek, hímeztek és divatbemutatón is részt vettek. A határokon kívüli közösségek közül a Gyimesből, a kalotaszegi Méráról, a mezőségi Székről, illetve a bácskai Kishegyesről érkeztek részvevők.

A fesztiválprogram pávás logóját Kaszta Dénes tervezte és az arculatot meghatározó épületeket az Ybl-díjas, Makovecz-tanítvány, Siklósi József tervezte.

- Csodálatos érzés volt, hogy az itteni magyar közösség magévá tette a fesztivál gondolatát és nagyon nagy segítséget kaptunk mind az amerikai magyar szervezetektől, mind az észak-amerikai magyar táncegyüttesektől – mondta Fülemile Ágnes.
- Az amerikai magyarok közül nagyon sokan fejezték ki köszönetüket azért, hogy a kultúrájukat méltóképpen megjelenítették itt, hogy büszkék lehetnek – nyilatkozott a kurátor.

- Nagyon fontos, hogy a magyar diaszpóra tagjai benyomást szerezhettek arról, hogy Amerikához hasonlóan Magyarország is egy fejlődésben lévő ország, ami országkép kialakításában borzasztóan fontos - hangsúlyozta Balatoni Mónika. Rámutatott: fontos kormányzati célkitűzés, hogy a diaszpórában élő, második-harmadik generációs magyarok is megismerkedjenek őseik kultúrájával és Magyarországra is ellátogassanak.

Fülemile Ágnes felidézte, hogy találkozott olyan amerikaiakkal, akik 20-30 éve minden SFF-fesztiválon ott voltak, de ilyen még tapasztaltak.
- Nem szoktak állva tapsolni az emberek, nem szokott szinte szétrobbanni a nagysátor a nagyszínpad körül az ovációtól – mondta.

Az államtitkár elmondta, hogy magyar államnak 300 millió forintjába került a fesztivál, ami abból a szempontból, hogy száz művész kéthetes amerikai jelenlétéről van szó, "nagyon szerény" költségvetésnek számít "de ezt itt senki sem látja".

A kurátor szerint a 300-ból 200 millió a Smithsonianhez került, amiből az intézet például a szállást, a sátrak felépítését, infrastruktúrát, orvosi személyzetet és a saját kurátoraik fizetését biztosította. A magyar szervezőknek így 100 milliójuk maradt arra, hogy kialakítsák az arculatot és kiutaztassák a részvevőket. "Ez borzasztóan kevés egy százszereplős fesztiválnál" - mondta.

Éppen ezért nagyon nagy jelentősége volt annak, hogy a magyar szervezetek gyűjtéséből 37 500 dollár (mintegy 8,65 millió forint), illetve a Magyarország Kezdeményezések Alapítványtól újabb 150 ezer dollár (mintegy 34,6 millió forint) támogatást kaptak a szervezők.

- Ebből az utolsó pillanatokban beérkezett pénzből készült el az építészeti elemek hangsúlyosabb része, a Pávatorony, a Tánccsűr és a Repülő puli, ebből készültek a poszterek és néhány művészt is ebből utaztattunk ki. E nélkül sokkal szegényesebbek lettünk volna – fogalmazott.
Balatoni Mónika rámutatott: a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fesztiválon való megjelenésnek a kulturális mellett turisztikai és egyéb gazdasági hozadéka is van.


MTI
Fotó: Smithsonian Folklife Fesztivál facebook oldala